Wikipédia

„Megszemélyesítés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: tr:Teşhis (sanat)
Címke: HTML-sortörés
1. sor:
[[Fájl:Eugène Delacroix - La liberté guidant le peuple.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Delacroix: A Szabadság győzelemre vezeti a népet (1830)]]
A '''megszemélyesítés''', idegen szóval '''perszonifikáció''' (lat. personificatio) vagy '''antropomorfizáció'''
A '''megszemélyesítés''', idegen szóval '''perszonifikáció''' (a [[latin nyelv|latin]] ''personificatio'' szóból) vagy '''antropomorfizáció''' olyan szóképreprezentáció, amely elvont dolgokat, élettelen tárgyakat vagy természeti jelenségeket, illetve növényeket[[növények]]et vagy állatokat[[állatok]]at az emberekre[[ember]]ekre jellemző érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel.
 
RetorikaiAz [[irodalom]]ban a megszemélyesítés [[retorika]]i-stilisztikai alakzat. Olyan, [[metafora]], amelynek egyik eleme valamilyen elvont fogalom, természeti jelenség vagy élettelen tárgy, a másik élőlény, amelynek tulajdonságait átvisszük az elsőre. Például ▼
Az [[ikonográfia]]i megszemélyesítés szoros kapcsolatban van az allegóriákkal. A képzőművészeti megszemélyesítések legismertebb példája Delcroix: A Szabadság győzelemre vezeti a népet című festménye. Az ókori művészetben különösen gyakran alkalmaztak megszemélyesítéseket; a görög mitológiában néhány isten megszemélyesítés, néhány megszemélyesítés pedig isten. A megszemélyesítések oka [[Ernst Gombrich]] szerint a görög nyelv sajátosságaiban keresendő. A [[római művészet]]ben is gyakoriak voltak a megszemélyesítések, majd ennek hagyománya hatott a középkor művészetére, ahol főleg az Egyház és a Zsinagóga megszemélyesítései voltak kedveltek. ▼
 
Az [[ikonográfia]]i megszemélyesítés szoros kapcsolatban van az [[allegória|allegóriákkal]]. A [[képzőművészet]]i megszemélyesítések legismertebb példája [[Eugène Delacroix|Delacroix]]: „A Szabadság győzelemre vezeti a népet” című festménye.
(personificatio)
 
▲Az [[ikonográfia]]i megszemélyesítés szoros kapcsolatban van az allegóriákkal. A képzőművészeti megszemélyesítések legismertebb példája Delcroix: A Szabadság győzelemre vezeti a népet című festménye. Az ókori művészetben különösen gyakran alkalmaztak megszemélyesítéseket; a [[görög mitológia|görög mitológiában]] néhány isten megszemélyesítés, néhány megszemélyesítés pedig isten. A megszemélyesítések oka [[Ernst Gombrich]] szerint a [[ógörög nyelv|görög nyelv]] sajátosságaiban keresendő. A [[római művészet]]ben is gyakoriak voltak a megszemélyesítések, majd ennek hagyománya hatott a [[középkori művészet|középkor művészetére]], ahol főleg az Egyház és a [[Zsinagóga]] megszemélyesítései voltak kedveltek.
▲Retorikai-stilisztikai alakzat. Olyan metafora, amelynek egyik eleme valamilyen elvont fogalom, természeti jelenség vagy élettelen tárgy, a másik élőlény, amelynek tulajdonságait átvisszük az elsőre. Például
 
== Példák ==
Beszél a fákkal a bús őszi szél,▼
{{idézet2|
Halkan beszélget, nem hallhatni meg;▼
▲Beszél a fákkal a bús őszi szél,<br />
Vajon mit mond nekik? beszédire▼
▲Halkan beszélget, nem hallhatni meg;<br />
▲Vajon mit mond nekik? beszédire<br />
A fák merengve rázzák fejöket.
(|[[Petőfi Sándor]]: ''Beszél a fákkal a bús őszi szél);''}}
 
 
A városban felüti műhelyét,▼
{{idézet2|
gyártja a kínok szúró fegyverét▼
▲A városban felüti műhelyét,<br />
▲gyártja a kínok szúró fegyverét<br />
a merev éjszaka fénye.
(|[[József Attila]]: ''Téli éjszaka);''}}
 
 
meg kell tanulni itt a fák▼
{{idézet2|
▲meg kell tanulni itt a fák<br />
kimondhatatlan tetteit.
(|[[Nemes Nagy Ágnes]]: ''Fák)''}}.
 
== Lásd még ==
* [[Antropomorfizmus]]
 
{{csonk-dátum|csonk-irod|2005 májusából}}
 
[[Kategória:Stilisztika]]▼
[[Kategória:Ikonográfia]]
▲[[Kategória:Stilisztika]]
 
[[en:Personification]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Megszemélyesítés”