„Dextrin” változatai közötti eltérés

Az állatok vérében, továbbá a növények nedvében fordul elő. A kenyérhéjban is lényeges mennyiségümennyiségű D.dextrin van, a mitől a kenyérhéj fényes is. A sörben sok D.dextrin van, különösen a sötétszinüsötét színű, sűrű, édeskés izűbenízűben. A D.dextrin képződését keményítőből először Vauquelin észlelte (1811), közelebbről Perso és Payen vizsgálták meg. A keményítőből hevítéskor, továbbá diastase, organikus és ásványos savak behatására képződik. Ilyenkor a keményítő lassacskán különböző közbeeső termékeket adva (D.dextrin) cukorrá alakul. Először amylogen képződik, azután amylo-Ddextrin. E vegyületek jódtól még megkékülnek. A későbben keletkező termékek az erythro-D.dextrin (a D.dextrin) jódoldattal vörösbarna szinüvészínűvé válik, migmíg az achroo-D.dextrin (b D.dextrin) és malto-D.dextrin (g D.dextrin) jód oldattól változatlanok. Az árubeli D.dextrin e vegyületek elegyének tekintendő. Az árubeli D.dextrin előállítása többféle módon történitörténik; igyígy a keményítőt körülbelül 200°-ra felhevítik olyan alkalmas készülékekben, amelyek kavaró szerkezettel vannak ellátva. Az igyígy kapott D.dextrin más bomlás-termékektől, sárgásbarna szinüszínű és pörkölt keményítőnek v. leiocome-nak nevezik. A highíg savak és a meleg behatására a keményítő könnyen D.-édextrinné alakul. Használnak kénsavat, sósavat, salétromsavat v. sóskasavat is, a mely savak highíg oldatával a keményítőt körülbelül 100°-on néhány órán át hevítik. A D.dextrin képződés befejezte után, azaz míg az oldat jódtól többé nem kékül meg, az oldatból a savat kell eltávolítani. A sósav és salétromsav már a D.dextrin-oldat beszárításakor elillannak, migmíg akénsavata kénsavat és a sóskasavat az oldat bepárologtatása előtt krétaporral szokták eltávolítani, amikor oldhatatlan gipsz, illetőleg kalciumoxálátkalcium-oxalát képződik, mely csapadék alakjában leválik. A diastase behatására is könnyen átalakul a keményítő D-é. Az említett módokon előállított D.dextrin mindig cukortartalmucukortartalmú. Megtisztítható ugyúgy, hogy előbb borszesszel több izbenízben forrón kivonják, azután tömény vizes oldatot készítenek belőle és ez oldatból a D.-tdextrint borszesszel kicsapják. A kiválott D.-tdextrint alacsony hőmérsékleten kell megszárítani, mert nedvesen 70°-on tultúl cukorrá vizbenvízben alakul. A pörköléssel készült D.dextrin sárgabarna szinüszínű por, migmíg a savakkal kapott készítmény majdnem szintelenszíntelen, a gummihozgumihoz hasonló darabocskákban v. fehér por alakjában fordul elő a kereskedésben. Egyenlő s. r. vizbenvízben feloldódik, az oldat nyálkás, nagyon ragadós és a poláros fény sikjátsíkját jobbra fordítja. Borszesz- és éterben oldhatatlan. F. s. rendesen 1,25-1,50; az egész tiszta D-é állítólag csak l1,04. Hevítve 225°-on megolvad, utóbb bomlástermékei keletkeznek, amelyek a cukor száraz ledesztillálásakor képződő bomlástermékekhez hasonlók. A tiszta D.dextrin jódoldattól nem szineződikszíneződik, az árubeli készíménykészítmény oldata sárgás v. vöröses szinüvészínűvé válik. A Fehling-oldatot csak melegen redukálja. Az ecetsavval megsavanyított rézacetátréz-acetát oldatot még melegen sem redukálja; ebben különbözik a szőlőcukortól. ÓlomacetátÓlom-acetát oldattal nem ad csapadékot; ammoniátammóniát is elegyítve a folyadékhoz, csapadék képződik. Oldatából a mészvizmészvíz és a baritvizbaritvíz csapadékot választ le. HigHíg savakkal való forraláskor, továbbá diastase behatására glykosevá alakul. UgyÚgy látszik az átalakulás nem teljes, mint Wartha kisérleteibőlkísérleteiből tudjuk, a diastase hatására legfölebb 42% cukor képződik; ha azonban a cukor mennyisége erjedés folytán megcsökken, ujbólújból cukor keletkezik. A D.-tdextrint ipari célokra gyakran használják; igyígy különösen a drága arab gummigumi szurrogátuma. A szövetek appreturájához a papiros enyvezéséhez, szövetek keményítéséhez alkalmazzák. Oldata jó ragasztószer. Az orvosi gyakorlatban kötésekhez, a gyógyszertárakban a száraz extraktumok készítéséhez használják.