„Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület” változatai közötti eltérés

A XVII. kerületben található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb [[vizes élőhely]]; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület.

A mocsárban megtalálható a magas sásos, a nádas, a bokorfüzes, a fűz-nyár ligeterdő és a száradó kékperjés láprét is, több védett növény- és madárfaj is honos itt.

A területen több pár [[barna rétihéja]] költ rendszeresen. Különböző nádi és vízimadarak, mint a [[barkóscinege]], a [[nádirigó]], a [[vízityúk]], a [[bölömbika]], valamint egyéb nádiposzáta- és réce fajok,récefajok egyaránt megtalálhatóak itt. A madarakon kívül fellelhetőek különböző [[béka]]fajok, [[vízisikló]] és [[mocsári teknős]] is, utóbbiból itt él a legtöbb a fővárosban. A mocsarat körülvevő réten, bokorfüzesben és fűz-nyár ligeterdőben más madarak is megfigyelhetőek, mint például a [[gyurgyalag]], a [[kakukk]], a [[sárgarigó]], a [[búbos banka]], a [[tövisszúró gébics]], a [[fülemüle]], a [[karvaly]], az [[egerészölyv]] vagy akár a [[vörös vércse]] is. Nagyszámú [[fácán]], és [[fogoly]] is él itt. A többféle vadászható faj ([[fácán]], [[fogoly]], [[nyúlfélék|nyúl]], [[őz]], [[vörös róka]]) mellett a védett [[menyét]] is látható.

Területe a [[19. század]] eleje óta folyamatosan zsugorodik, maga a mocsár mára márnapjainkra csupán egy néhány száz négyzetméteres szabad vízfelülettel rendelkezik, ami töredéke a nyolcvanas években leírtaknak, mely szintén csak egy töredéke eredeti méreteinek. Ez tulajdonítható az elmúlt évtizedek általános aszályos időjárásának csakúgy, mint a terület és környezete átalakításának (repülőtéri építkezések, vízelvezető árkok létesítése a mezőgazdasági területeken, csatornázottság bővülése, amelyek jelentős vízmennyiséget vontak el a vízgyűjtő területről).