„Grazi Egyetemi Könyvtár” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Graz University main-front.jpg|350px|bélyegkép|A grazi egyetem főépülete]]

 

[[Fájl:Library gallery.jpg|bélyegkép|Az olvasó terem galeriája]]

 

Az egyetemi könyvtár létrejöttét az [[ellenreformáció]]nak köszönheti. [[1571]] óta főleg a jezsuiták voltak azok, akik a túlnyomóan protestáns városban Grazban II. Károly főherceg uralkodó kívánságára a katolizálást szorgalmazták. Ezért 1573-ban a Dom mellett egy [[Jezsuiták|jezsuita]] kollegiumot és iskolát alapítottak, amelynek saját könyvtára is volt. [[1585]]-ben [[XIII. Gergely pápa]] jezsuita egyetemnek ismerte el az intézményt, ez által a könyvtár is megkapta az egyetemi könyvtári státust.

A könyvtár gyorsan gyarapodott – a megszüntetett kolostorok könyveit hozták ide, adományokat kapott és könyveket vásárolt. Jezsuiták alapította intézményként az egyetemen a teológiai képzésen volt a fő hangsúly, így a könyvtár is főként a teológiai könyvek összegyűjtésére koncentrált. Ez azonban nem kizárólag a katolikus dogmáknak megfelelő műveket jelentette. Paul Guldin, az egyetem számtantudós professzorának befolyására azonban a természettudományos gyűjtemény is jelentős volt. Az egyetem életében [[1773]]-ban ért véget a jezsuita korszak, a rend megszüntetésekor állami egyetemmé vált az intézmény.

 

 

 

A 28 kötetből álló könyvtári katalógus azonban valószínűleg a jezsuiták haragjának áldozata lett, mert a felújítás után már nem került elő. A könyvtárosok munkáját és a rendszerezést a felszámolt jezsuita könyvtárakból ideszállított rengeteg könyv is nehezítette.

 

 

[[1782]]-ben II. József császár a grazi egyetemet több más egyetemmel együtt líceummá alakította. A könyvtár állománya azonban ebben az időszakban is tovább gyarapodott.

[[Fájl:Graz University-Library new-front.jpg|balra|300px|bélyegkép|Részlet az 1994–96-ban hozzáépített rész homlokzatából]]

 

45 év után [[1827]]. [[április 19.|április 19-én]] [[II. József]] császár újra bevezette a régi jogokat. Az egyetem azóta viseli a két alapító nevét, azóta működik Károly – Ferenc Egyetem néven.

 

Csak [[1870]]-ben, miután az itt dolgozók számát 3-ról 6-ra, a dotatiot 830-ról 4000 „Gulden”-ra emelték, akkor tudta a könyvtár gyűjtő a feladatát is valamelyest teljesíteni.

 

 

[[1895]]. szeptember 9-én a könyvtár 135 000 kötettel az egyetem főépületébe költözött át. [[1914]]-ben a központi olvasóterem északkeleti részén fekvő adminisztrációs rész fölé egy új emeletet építettek. A könyvtár tovább fejlesztését a két világháború megakadályozta, úgy a gyűjtemény növelésénél mint az adminisztraciónál. Az [[1944]]-es légitámadásokkor 60 000 kötetet kellett átköltöztetni.

[[1945]]. október 22-én újra kinyitott a könyvtár, de 4500 kötet (közöttük 200 kézirat) a [[Második világháború|II. világháborúban]] megsemmisült.

 

[[Fájl:Graz University-Library reading-room.jpg|bélyegkép|250px|A grazi egyetemi könyvtár régi olvasóterme neo-reneszánsz stílusban]]

 

A főkönyvtár kiépítésén kívül létrehoztak a város más részeiben úgynevezett „Fachbibliotheken”-eket, azaz szakkönyvtárakat, mint például a Wall Zentrum az Egyetem területén (Universitätszentrum-Wall). [[1996]]-ban létrehoztak egy „Mediathek”-et, egy audiovizuális tárat. 2004-ben az orvosi kar önálló egyetemmé válása által az orvosi szakkönyvtár önálló egyetemi könvvtár lett. A grazi egyetemi könyvtár az innsbrucki és bécsi egyetemi könyvtárral együttműködve élen jár a nemzeti és nemzetközi társulások alakításánál, közös fellépésükkel például jóval kedvezőbb áron használhatnak elektronikus adatbázisokat, újságokat és könyveket. [[2005]]. július 1-jén létrehozták a „Kooperation E-Medien Österreich” programot, és a grazi egyetemi könyvtár névadóan részese az „Austrian Literature Online zur Digitalisierung der österreichischen Literatur” nevű programnak is.

 

Az állami átvételkor az egyetemi könyvtárnak két alkalmazottja volt (az igazgató és egy könyvtárszolga). A [[20. század]] elején az alkalmazottak száma már 17 volt, ebből 8 tudományos munkával foglalkozó tisztviselő. Az évezred fordulóján 120–an dolgoztak a könyvtárban.

 

|}

 

[[Fájl:Latin dictionary.jpg|bélyegkép|Egy több kötetes latin szótár a grazi egyetemi könyvtárban]]

 

 

Az évezredfordulón az egyetemi könyvtár állománya körülbelül 3 millió nyomtatott kötetet tartalmaz, több mint 2000 kéziratot, 1200 ősnyomtatványt, számos tudós hagyatékát, és körülbelül 1400 folyóiratot.

 

A kéziratokat és az [[1900]] előtt megjelent könyveket különgyűjteményben kezelik.

A legfigyelemreméltóbb ritkaságok közé tartozik az öt legrégebbi, pergamenre írt, a 7–11. századból, a Szináj-hegy lábánál levő Katalin kolostorból származó írások. A kézirattárban őrzik [[Johannes Kepler]] és Paul Guldin professzor levelezését is.

Szintén a kézirattár kincsei között van 42 papirusz Oxyrhynchos és Hibeh helységekből, amelyek a brit „Egypt Exploration Society” Társaság ásatásaiból származnak. A tekercsek egy 1896 és 1907 közötti ásatáskor kerültek elő és [[Graz]] városának a régészeti feltárást támogató adományaiért cserébe kerültek a könyvtárba. Az ásatás leleteinek nagyobb része ma az [[oxford]]i [[Ashmolean Museum]]ban, a [[london]]i [[British Museum]]ban és a [[kairó]]i [[Egyiptomi Múzeum]]ban található.

 

 

Irodalom a grazi egyetemi könyvtárról németül és angolul megtalálható a fejezeteknél a mindenkori érvényes nyelven.

 

 

{{DEFAULTSORT:Grazi egyetemi ko~nyvtar}}