„Hashimoto-thyreoiditis” változatai közötti eltérés

Mivel a tünetek, a diagnosztika, a terápia, a betegség lefolyása és a prognózis mindkét típusban ugyanaz, valamint a két forma a betegség lefolyása során egymásba átalakulhat, a két forma elkülönítésének csak orvostörténeti jelentősége van. Ma a betegséget egy néven '''Hashimoto-thyreoiditis'''nek nevezzük.

A betegséget az immunrendszer, ezen belül a T-[[limfocita|limfociták]] hibás működése okozza. A fehérvérsejtek a betegség során pajzsmirigysejtekben található fehérjék ellen (például [[tireoperoxidáz]], illetve [[tireoglobulin]]) [[antitest]]eket termelnek, aminek következtében az immunrendszer a pajzsmirigysejteket idegennek fogja fel és elpusztítja. A betegség során ezek az antitestek a vérből kimutathatók. A pontos faktorok, amelyek Hashimoto-thyreoiditis kialakulásához vezetnek, még nem teljesen ismertek. A betegség családon belül való halmozódása genetikai tényezőket feltételez. Ismert rizikótényezők továbbá a [[stressz]], vírusfertőzések, [[mellékvese]]-betegségek, és környezeti hatások. Vitatott a túlzott [[jód]]bevitel betegséget okozó hatása.

* T3 ([[trijód-tironin]]; pajzsmirigyhormon, a vérben T4-ből is képződik), valamint szabad T3 (fT3)

* T4 ([[tiroxin]] = thyroxin = tetrajód-tironin; pajzsmirigyhormon), valamint szabad T4 (fT4).

Pajzsmirigy-alulműködésre ([[hypothyreosis]]) utal, ha a TSH-szint emelkedett és a T3, T4 (fT3, fT4) szint a normális szint alatti. '''Látens hypothyreosis'''nak nevezik azt az esetet, amikor a hormonszintek még a normális tartományban vannak, de a TSH-érték már emelkedett. A terápia ez esetben vitatott, de a legújabb ajánlások szerint már ebben a fázisban is meg kell kezdeni a hormonpótlást.

A '''Hashimoto-thyreoditis''' diagnózishoz ''továbbá'' az alábbi antitestek vizsgálata szükséges:

A Hashimoto-thyreoiditis ma még nem gyógyítható, azaz a pajzsmirigysejtek pusztulása nem állítható meg. Ellenben a betegség kezelhető. A terápia a pajzsmirigyhormon(ok) pótlásával (szubsztitúciójával) történik. Mivel a pajzsmirigyszövet a hormonokat már nem, vagy már nem kellő mértékben tudja előállítani, a hormonokat pótolni kell.

A szubsztitúció az alábbi pajzsmirigyhormon-készítményekkel zajlik:

[[Jód]]ot Hashimoto-thyreoiditisban nem szabad pótolni, mert a túlzott jódbevitel a pajzsmirigygyulladást serkentheti.

Habár jóval gyengébb a hatása mint a T3-nak, a kezelés általában L-thyroxinnal (T4) zajlik. A T4 a vérben ugyanis T3-má alakul és a [[felezési idő|felezési ideje]] sokkal hosszabb mint a T3-é. Fontos, hogy a thyroxin bevétele reggel, éhgyomorra, legalább 30 perccel a reggeli előtt történjék, különben a hormon felszívódása nem teljes és a dózis beállítása nehéz (különösen tejtermékek, kalcium-tartalmú élelmiszerek csökkenthetik a felszívódást). A dózis beállítása a TSH, fT3 és fT4 laborértékek alapján történik, melyeket a bevett tiroxinnal normalizálni kell. A laborértékeket rendszeresen ellenőrizni kell, mert idővel betegség lefolyásában változások történhetnek, melyek újabb dózisbeállítást igényelnek. Dózisváltoztatás után 6-8 hétnek kell eltelnie az újabb kontrollig, mert a rendszernek ennyi időre van szüksége az adaptálódáshoz. A sikeres beállítás több hónapig is eltarthat, melynek során sok türelemre van szükség. Minél később kezdődik a terápia, annál hosszabb ideig tart és nehezebb a megfelelő dózis beállítása. A betegség lefolyására jellemzőek a hullámzások, melyekre mind a páciensnek, mind környezetének és orvosának fel kell készülnie.