„Éhbél” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
lektor, kis átrendezés |
||
1. sor:
[[Kép:Gray1041.png|thumb|300px|Gray anatómiájának 1041. ábrája - A patkó- és éhbél]]
Az emésztőrendszer anatómiájában a '''jejunum''' (éhbél) a [[vékonybél]] három részének középső eleme, a patkóbél ([[duodenum]]) és a csípőbél ([[ileum]]) között helyezkedik el.
A magyar ''éhbél'' elnevezés is erre utal.▼
Az [[emberi test]]ben a vékonybél általában 2-8 méter hosszú, ebből 1-2 métert az éhbél alkot. Az éhbél [[pH]]-ja leggyakrabban 7 és 8 közötti (semleges vagy gyengén bázisos). A éh- és a csípőbélet a bélfodor ([[mesenterium]]) rögzíti a hasfalhoz, mégis nagy mozgékonységot biztosít a hasüregben.
Az éhbél belső felülete nyálkás membrán, melyen bélbolyhoknak (''villi intestinales'') nevezett kinövések találhatóak, amelyek a bél tápanyagtartalmának felszívásához biztosítanak nagyobb felületet. Az éhbél felületén kevesebb mély mirigy (Brunner-féle mirigy) található mint a [[patkóbél]]ben. A csípőbéltől is különbözik, ugyanis itt kevesebb kehelysejt található és a Peyer-féle nyiroktüszők (Peyer plaques) teljesen hiányoznak.▼
▲Az éhbél belső felülete nyálkás membrán, melyen bélbolyhoknak (''villi intestinales'') nevezett kinövések találhatóak, amelyek a bél tápanyagtartalmának felszívásához biztosítanak nagyobb felületet. Az éhbél felületén kevesebb mély mirigy (Brunner-féle mirigy) található, mint a [[patkóbél]]ben. A csípőbéltől is különbözik, ugyanis itt kevesebb kehelysejt található és a Peyer-féle nyiroktüszők (Peyer
▲A magyar ''éhbél'' elnevezés is erre utal.
==Külső hivatkozások==
| |||