|
====[[BritGárdonyi BirodalomGéza]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2010. 0708. 1812.)====
[[Fájl:TheGeza British Empire1gardonyi.pngjpg|150px|jobbra]]
'''Gárdonyi Géza''' (eredetileg ''Ziegler Géza;'' [[Gárdony|Gárdony-Agárdpuszta]], [[1863]]. [[augusztus 3.]] – [[Eger]], [[1922]]. [[október 30.]]) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló [[magyar irodalom|magyar irodalmának]] népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a [[19. század]]i [[romantika|romantikus]], [[anekdota|anekdotikus]] történetmesélés és a [[20. század]]dal születő [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]-nemzedék [[szecesszió]]s, [[naturalizmus (művészet)|naturalista]]-[[szimbolizmus|szimbolista]] stíluseszménye között.
A '''Brit Birodalom''' [[Angol Királyság|Anglia]], majd az [[Egyesült Királyság]] fennhatósága alá tartozó területek összessége volt. Ebbe beletartoztak az ország [[Gyarmat (terület)|gyarmatai]], [[domínium]]ai, [[protektorátus]]ai, [[bábállam]]ai és egyéb területei. Ez volt a [[Föld]]ön valaha létezett legnagyobb kiterjedésű, lakosságú és gazdasági erejű [[Gyarmat (terület)|gyarmattartó]] [[birodalom]]. Kialakulása a [[nagy földrajzi felfedezések]] korában, a [[16. század]]ban kezdődött, amikor [[Spanyolország]] és [[Portugália]] mellett [[Anglia]] is kivette részét az újonnan felfedezett területek [[gyarmatosítás]]ából és a tengerek uralmáért folyó versenyfutásból.
A pályafutását 1881-ben [[alapfokú oktatás|népiskolai]] tanítóként kezdő, majd 1885 után [[újságírás|újságíróként]] folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte, [[próza]]írói életműve ennek fényében három korszakra osztható. Az 1890-es években írt [[népiesség|népies hangvételű]] [[novella|novellái]] és [[elbeszélés (műfaj)|elbeszélései]] hozták meg számára a kortársak elismerését ''([[Az én falum]],'' 1898), de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett [[történelmi regény]]ei révén ismeri ''([[Egri csillagok]],'' 1901; ''[[A láthatatlan ember (Gárdonyi Géza)|A láthatatlan ember]],'' 1902; ''[[Isten rabjai]],'' 1908), illetve a magyar [[lélektani regény]] korai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében ''([[Szunyoghy miatyánkja]],'' 1913; ''[[Ida regénye]],'' 1920). Bár [[Költészet|költői]] és [[dráma]]írói munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, szintén jelentős. Az [[1900-as évek]]ben a szórakoztató célú [[népszínmű]]vek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket dramatizált színpadra ''([[A bor]],'' 1901).
Fénykorában, a [[20. század]] első felében, a Brit Birodalomnak körülbelül 458 millió alattvalója volt, azaz a Föld népességének negyede tartozott uralma alá. Az összes szárazföldből ugyanilyen arányban részesedett, területe megközelítően 36,6 millió km² volt.
<div align="right">''([[ BritGárdonyi BirodalomGéza|Tovább a szócikkhez]]…)''<!-- ▼Ekkor terjedt el világszerte az angol típusú gazdasági berendezkedés, oktatási rendszer, az [[angolszász jogrendszer]], a hadsereg, a westminsteri kormányzási struktúra és a brit [[társadalom]] számos eleme, mint a [[sport]]ok (például [[krikett]], [[labdarúgás]]) és az [[angol nyelv]]. A birodalomhoz köthető negatívum, hogy a gyarmatok őslakóival szemben elkövetett embertelen bánásmód miatt komoly bírálatokat is meg lehet vele szemben fogalmazni.
A Brit Birodalmat kiterjedése csúcspontján úgy jellemezték, mint előtte a [[Spanyol Birodalom|Spanyol Birodalmat]]: „az ország, ahol a nap soha nem nyugszik le”, mert mindig volt legalább egy gyarmat, ahol éppen sütött a [[Nap]]. Azonban ahogy az idők folyamán változott a gyarmatosítók megítélése, a mondat jelentése egyre inkább a következő lett: Isten nem hagyja a briteket sötétségben.
A birodalom nem csak kiterjedésével és népességével tűnt ki, hanem [[1914]]-ig a világ legtöbb befektetését is eszközölte. A befektetések bruttó értéke 3,8 milliárd font volt, amely kétszer haladta meg a francia és háromszor a német tengerentúli befektetéseket.
A birodalom hanyatlása több jelentős történelmi eseményhez köthető. Az egyik első jelentős veszteség az amerikai függetlenségi háború során érte, hiszen a brit fennhatóság alá tartozó [[A tizenhárom gyarmat|tizenhárom észak-amerikai gyarmat]] kivívta függetlenségét, és ezzel megjelent a világhatalmi játszmában egy jelentős új ellenpólus.
Az [[Amerikai Egyesült Államok]] függetlenségét követő időszakban elsősorban európai versenytársaival történő küzdelemben őrlődtek fel nagyhatalmi energiái. Az [[első világháború]]ban a [[Német Birodalom]]mal vívott küzdelemből győztesként került ki a Brit Korona, de meggyengült az elszenvedett jelentős veszteségek miatt. A [[második világháború]]ban pedig a birodalom szinte önmagát is feláldozta a német, a japán és az olasz nagyhatalmi ambíciók megállításáért.
A második világháború után a birodalom területének legtöbb része függetlenné vált. Két évvel a háború befejezését követően elnyerte függetlenségét a legnépesebb és legértékesebb gyarmat, [[India]]. A Brit Korona fennhatósága alá tartozott államok előbb létrehozták a Brit Nemzetközösséget ({{ny-en|British Commonwealth of Nations}}), később a már független államokat tömörítő [[Nemzetközösség]]et ({{ny-en|Commonwealth of Nations}}).
Az [[1948]] óta működő 53 szuverén állam alkotta nemzetközösség egészen más alapokon működik, de örökségét tekintve mégis a Brit Birodalom utódjának tekinthető. Utolsóként [[1997]]-ben [[Hongkong]] tért vissza [[Kína]] fennhatósága alá. A Brit Nemzetközösségben 16 ország [[nemzetközösségi királyság]], ezekben államfői tisztet tölt be [[II. Erzsébet brit királynő]], és ténylegesen a Brit Korona tartozéka maradt tizennégy [[brit tengerentúli területek|tengeren túli terület]].
▲<div align="right">''([[Brit Birodalom|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/3|frissít}}</small></div>
| 