„Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg” változatai közötti eltérés

[[Püspök]]ké szentelése után augusztusban ünnepélyesen bevonult Esztergomba a prímási palotába. Az [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] tartott ünnepélyes beiktatásán [[József nádor]] is jelen volt. Az új érsek 1808. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] húgát, Mária Ludovikát magyar királynévá koronázta.
 
Károly Ambrus érsek tagja volt a budai helytartótanácsnak, a [[Hétszemélyes tábla|Hétszemélyes Tábla]] bírói testületének, és prelátusa volt a [[Szent István Rend]]nek. Esztergomi érsekként ő volt [[Esztergom vármegye]] [[főispán]]ja is.
 
Rövid érseki működését alapvetően meghatározta a [[napóleoni háborúk]]ra való felkészülés, mivel a császár őt és [[József nádor]]t bízta meg a felkészülés szervezésével: József nádort nevezte ki fővezérré, Károly Ambrus vállalta a tábori püspökség megszervezését és vezetését. A hercegérsek az ország északi és nyugati területein, József nádor a Dél-dunántúlon és a tiszántúli [[vármegye|vármegyékben]] szervezte a [[nemesi felkelés]]t. 1809. [[február 25.]] – [[április 23.]] között végigjárta a reá bízott 23 vármegye székhelyét. [[1809]] Nagyszombatján [[Kassa|Kassán]] személyesen vezette a [[húsvét]]i körmenetet, ahol a források szerint magyarul énekelte a ''„Feltámadt Kisztus e napon”'' kezdetű éneket.