Wikipédia

„Rossbachi csata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
helyesírás alapfokon
stiláris
17. sor:
}}
 
A rossbachi csata a [[hétéves háború]] egyik csatája volt, melyben a kétszeres létszámfölényben lévő francia birodalmi hadsereget minimális veszteséggel szétverték [[II. Frigyes]] porosz király csapatai. A [[18. század]]i csaták történetében ritka az ilyen nagy, 20:1-es veszteségarány, mely tovább növelte a porosz diadal értékét. A csata jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy [[Poroszország]] túléljetúlélte a háború további éveit.
 
== ElőzményekElőzményei ==
A [[hétéves háború]] az [[osztrák örökösödési háború]] visszavágója volt. [[Ausztria]] abban a reményben indította meg kiválóan felszerelt csapatait, hogy visszaszerezheti [[Szilézia|Sziléziát]], mely korábban a [[Habsburg Birodalom]] leggazdagabb tartománya volt. Az [[európa]]i szövetségi rendszerekben végbement változások [[Franciaország]]ot, [[Oroszország]]ot és [[Svédország]]ot [[Ausztria]] mellé állították. A szövetségesek eldöntötték, hogy megcsonkítják [[Poroszország]]ot, elpusztítva félelmetes katonai potenciálját. [[Anglia]] a háború elejétől a poroszokat támogatta az osztrákokkal és a franciákkal szemben, (annak ellenére, hogy Ausztria és a Brit Birodalom az eddigi háborúkban szövetségesek voltak).
 
[[II. Frigyes|Frigyes]] felismerte a veszélyt, és támadástól tartva lerohanta az Ausztriával szövetséges [[Szászország]]ot,; előretolt bázist létesítvelétesített csapatainak, hogy a hadműveletek nem porosz, hanem ellenséges területeket pusztítsanak majd el. Ezzel a lépéssel azonban [[Ausztria]] malmára hajtotta a vizet, ugyanis így lehetővé tette számukra, hogy a háborút névleg a [[Német-római Birodalom]] védelmére indítsák el, míg annak valódi célja egyértelműen a [[Poroszország]] elleni visszavágás volt. Hogy alátámassza aA háború védelmi jellegét,jellegének alátámasztása érdekében a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] (akik a birodalmi trónt már 300 éve birtokolták) felszólították a [[Német-római Birodalom]] országait, hogy állítsanak elő egy birodalmi hadsereget (Reichsarmee).
 
EzA egysereg tapasztalatlan sereg volt, így katonailag annak lett volna értelme, ha ezek a csapatok helyőrségi feladatokat látnának el, míg a reguláris osztrák erők támadnak. Politikailag azonban ennek a seregnek élen kellett járnia [[Szászország]] felszabadításában. A Reichsarmee parancsnoka [[Szász-Hildburghauseni József]] lett, aki jó adminisztrátor, és feltűnően sikertelen tábornok volt. Mivel a birodalmi hadsereg önmagában nem volt valami fenyegető (ezt [[Ausztria]] is tudta), a francia támadással összhangban kezdett el tevékenykedni és [[Türingia]] felől támadta meg a porosz megszállás alatt álló [[Szászország]]ot. Eközben keleten a [[Habsburg Birodalom]] is megkezdte támadását [[Szilézia]] ellen, így a poroszoknak nem egy, hanem két sereggel kellett felvenniük a harcot.
 
[[II. Frigyes|Frigyes]] azonban gyorsan reagált. Válogatott csapataival gyors menetben indult [[Szászország]] védelmére, míg csapatai nagy részét [[Szilézia]] védelmére hagyta. Remélte, hogy hamarabb vissza tudja verni a francia-birodalmi erőket, mint, hogy az osztrák hadműveletek keleten kibontakoznak, így még visszasiethet a fontos országrész védelmére is.<br />
43. sor:
Az oszlop élén menetelő francia gyalogság látva az elővéd vereségét, megállt, hogy ne sétáljon bele a porosz támadásba, erről azonban elmulasztottak szólni a hátul érkező francia-birodalmi gyalogságnak, így az egész oszlop feltorlódott, fokozva a zűrzavart. A porosz gyalogság ekkor északi irányból átkelt a Janus-hegytől nyugatra lévő magaslatokon és a tűzerő maximalizálása érdekében egyetlen vonalba fejlődött. A francia-birodalmi gyalogság szuronyrohamhoz készült, de próbálkozásaikat elnyomta a poroszok gyilkos puskatüze, valamint a porosz tüzérség. Ráadásként a francia-birodalmi csapatokat hátba támadták Seyditz vértesei. A francia-birodalmi csapatok alig negyedóra leforgása alatt összeomlottak és menekülni kezdtek. A menekülőket kaszabolták az előrenyomuló poroszok, óriási veszteségeket okozva, míg ők minimálisakat szenvedtek.
 
== KövetkezményekKövetkezményei ==
A csata körülbelül másfél óráig tartott, a végső gyalogsági ütközet pedig maximum tizenöt percig. A francia sereg a visszavonulást követő két hétbenhét alatt további veszteségeket szenvedett, míg a Reichsarmee teljesen széthullott. Frigyes a decemberi [[leutheni csata|leutheni csatában]] az osztrák erők fölött is diadalmaskodott, egyetlen hónap alatt szétverve két ellene támadó nagyhatalom erőit és meggyőzve Angliát a további támogatásról a [[hétéves háború]] során, mely komoly segítség volt Frigyesnek, hogy túlélje a háború további öt évét.
 
== ForrásForrások ==
* Jeremy Black: ''Hetven döntő csata, Rossbachi csata'' fejezet, ISBN 963-9615-15-3
* Száray Miklós: Történelem III, ISBN 978-963-16-2813-5
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rossbachi_csata”