„Kognitív tudomány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: tl:Kognitibong agham |
a {{Pszichológia}} + kisebb formai javítások |
||
1. sor:
{{Pszichológia}}
{{lektor|2007 májusából}}
A '''kognitív tudomány''' vagy '''megismeréstudomány''' minden olyan tudományterületet magába foglal, melynek létezik olyan szelete mely a megismerési folyamatokkal foglalkozik, legyen az emberi, állati vagy gépi legyen molekuláris szintű vagy „globális”. Ide tartoznak a [[biológia]], [[pszichológia]], [[filozófia]], [[nyelvészet]], [[antropológia]] és [[számítástechnika]].
4 ⟶ 5 sor:
[[Kép:Hexagramme cognitiviste 2.png|thumb|right|Tudományterületek, melyekben megjelent a „Kognitív szemlélet”]]
A kognitív tudománynak nagyon mélyre nyúlnak a gyökerei és nagyon sok különálló tudományterületben gyökeredzik. Ennek magyarázata pontos definíciójában rejlik, mivel nem egy különálló tudományágról van szó, inkább néha látszólag igen távol eső tudomány területek között összekötő kapocsként szolgál. (Mint amikor egy problémára több megoldás létezik, de a probléma komplexitásából adódóan először csak részmegoldásokkal szolgálhatunk, majd a részmegoldásokat összekötve juthatunk közelebb az összetettebb probléma megoldásához.)
Ebből már láthatjuk is, hogy egyik fő „erőssége” abban rejlik hogy nem közös módszertant ad a kutatók kezébe, hanem sok különböző kutatás filozófiai alapokon nyugvó, de egy irányba mutató módszertanokat.
És láthatjuk hogy sokkal helyesebb kognitív tudomány helyett a '''kognitív szemlélet''' megnevezés használata.
== Mivel foglakozik a kognitív szemléletű kutató? ==
* Valójában magával a megismeréssel, a tudással foglalkozik annak minden lehetséges aspektusából
** tudás megszerzésének mikéntjével
** tudás keletkezésével: már maga a tudásban való bizonyságunk is elkülönít egymástól tudás fajtákat hiedelmet és igaz tudást.
** tudás felépítésével, epizodikus, szemantikus, procedurális tudással
** de a belső folyamatok algoritmizálhatóságával is foglakozik ekképpen megkülönböztet deklaratív és procedurális tudást
A pszichológus szemszögéből megfogalmazva:
''„A megismerés-tudomány kritikus mozzanata a megismerés megértésének keresése, legyen az valóságos vagy elvont, emberi vagy gépi. A cél az értelmes kognitív viselkedés megértése. Reményünk az, hogy mindez elvezet az emberi értelem, a tanítás és tanulás, az értelmi képességek jobb megértéséhez.”''<ref>Donald Norman, 1981</ref>
== A kognitív tudomány ágai ==
{{csonk-szakasz}}
=== Kognitív pszichológia ===
A kognitív pszichológia az emberi megismerés tanulmányozását állítja előterébe, azt kutatja hogy az ember mint élőlény hogyan képezi le a világot, mi módon látja, miként éli meg azt. A világról milyen reprezentációt hoz létre. A megismerést egyetlen közös folyamatként kezeli, az információfeldolgozási-felfogási elmélet szerint a külvilág ingerei egyre elvontabb reprezentációkként képződnek le.<ref>Broadbent 1958.</ref>
Így ismét az ember belső mechanizmusaira tereli a figyelmet, de nem használja már az [[introspekció]]t a megismerés eszközeként, helyette egyik fő vizsgáló módszere a modellálás.
[[Kép:Brain animated color nevit.gif|thumb|left|Agy lobuláris felépítése]]
Az emberi megismerést kísérletekkel megszerzett információk felhasználásával, kognitív modellek megépítésén keresztül próbálja megérteni (modellálás). A kognitív szemléletű kutatók úgy vélik, hogy lehetséges a kognitív folyamatok „semleges nyelven” történő jellemzése és fel lehet építeni egy olyan modellt, amely független annak fizikai rendszerétől. Mégis sok kutató (redukcionista kutatók) próbál visszanyúlni és a modellt az agy moduláris felépítésére alapozni, mivel egy modell paramétereit erősen megszabhatják fizikai tulajdonságai, amelyeket figyelembe véve közelebb juthatnak a keresett modellhez, így az emberi reprezentáció tökéletesebb megértéséhez.
Ez a módszer a szemlélet kritikájának egyik fő támadáspontjává is vált, mondván mit mondhat az emberi viselkedésről a steril laboratóriumban - főként a határokat feszegető kísérletekből - összegyűlt adatokra épített modell.
A kognitív pszichológia egyik kulcsfogalma a [[reprezentáció]]. A világot leképező modellek szimbólumokból építkeznek és ezek dinamikus kapcsolatainak összessége alkot egy reprezentációt.
Ilyen például a [[kognitív térkép]], amely a téri világ leképzését jelenti, ami által az állat tájékozódni képes. Ilyen továbbá a [[főemlősök]]nél már megtalálható egyedi eseményekre vonatkozó reprezentációs rendszer, ahol még a leképzett elemek és belső szimbólumok között analógiás összefüggések vannak. És valószínűleg az egyik legmagasabb szintje az embernél, a beszéd megjelenésével kialakult propozicionális reprezentáció, amely lehetővé tehette a reprezentációs rendszerek összekötetését.
==== A kognitív pszichológia története ====
[[Kép:HerbertSimon.jpg|thumb|left|[[Herbert Simon]]]]
[[Fájl:Csaba Pléh.jpg|bélyegkép|balra|[[Pléh Csaba]]]]
[[Kép:Noam chomsky cropped.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Noam Chomsky]]]]
A kognitív pszichológia egyik megalapozója, [[Edward Tolman]]. Bár mindig is behavioristának tekintette magát, munkásága során a behaviorista paradigmába nem igazán beleillő elméletet dolgozott ki egy belső reprezentáció meglétéről, a ''kognitív térképről''. Az a felismerés, hogy a tanulás belső folyamatokra, belső struktúrákra épül, igencsak meghatározó lépés volt a kognitív pszichológia megszületése felé.
[[Frederic Charles Bartlett|Sir Frederic Bartlett]] a ''Remembering A Study in Experimental and SocialPsychology'' című könyvében erősen bírálta a behaviorizmust. Ebben a könyvben szakított a tudatot egységes statikus rendszerként való felfogással és bevezette a [[séma|sémák]] fogalmát, amelyek nagyobb jelentéssel bíró dinamikus felépítésű és egymással kapcsolatot létesítő alapegységek. Elméletét híres „rekonstruktív memória emlékezet” tesztjével támasztotta alá.
Később [[Noam Chomsky]] felhívta a figyelmet arra, hogy az addig uralkodó egyik fő irányzat, a behaviorista pszichológia keretei között rengeteg nehézséggel kell szembe nézni, amikor például a nyelvet szeretnénk megmagyarázni. Ez a kritika rengeteg kutatást indított el és erősen megingatta a behaviorizmus alapjait.
47 ⟶ 48 sor:
A [[Szegedi Tudományegyetem]]en a [[Szegedi Kognitív Program]]ot [[Pléh Csaba]] indította el [[1999]]-ben az egyetem Pszichológiai Intézetében.
{{
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
* [[Henry L. Roediger|Roediger, H. L.]] (Ed.). (2008). Cognitive psychology of memory. Vol. 2 of Learning and memory: A comprehensive reference (J. Byrne, Ed.). Oxford: Elsevier.
* B.Michael, Thorne Tracy B. Henely (2000) A pszichológia története, Glória kiadó
* Michel W. Eysenck, Mark T. Keane (2003) Kognitív Pszichológia, Nemzeti tankönyvkiadó
* Kovács, I., Szamarasz, Z., (szerk.) (2006) Látás, nyelv, emlékezet, Typotex, Bp.
* [[Pléh Csaba]] előadása http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/cog/1eload.htm
* http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/pszich_kog/kognitivpszi.htm
[[Kategória:Megismeréstudomány| ]]
{{Link FA|de}}
[[en:Cognitive science]]
[[ar:علوم استعرافية]]
| |||