„Jean-Baptiste Colbert” változatai közötti eltérés

Kereskedő család sarja. Már húszévesen [[M.le Tellier]] miniszter titkára. [[XIV. Lajos francia király|XIV.Lajos]], a napkirály udvarába [[Mazarin]] bíboros ajánlására került, miután sikereket ért el a bíboros vagyonának kezelésében. [[1661]]-től az állami pénzügyek intendánsa, majd [[1665]]-től főfelügyelője, tulajdonképpen pénzügyminiszter [[1683]]-ig. A [[merkantilizmus]] legjelentősebb képviselője. Gazdaságfejlesztési programja révén [[Franciaország]] [[Európa]] vezető hatalma lett. Megreformálta az adórendszert, kiterjesztve az adózók körét, egyben csökkentve a közvetlen adókat és növelve a közvetettek mértékét, de szigorítva az adóbeszedést, mivel a királyság pénzügyeinek megszilárdítását tekintette céljának. Rendeleteivel (víz- és erdőügyi, [[1669]]; büntetőjogi, [[1670]]; kereskedelmi, [[1673]]; tengerészeti, [[1681]];) a monarchikus centralizációt, az egységes szellemi irányítást kívánta elérni. A francia manufaktúraipar termékeinek minőségét részletes minőségi előírásokat tartalmazó katalógussal akarta biztosítani. A tudományos életet is fejlesztette. Megalapította az [[Académie des inscriptions et belleslettres]]-t ([[1663]]) és az [[Académie des sciences]]-t ([[1666]]), valamint a római [[Académie de France]]-t, s kezdeményezte a párizsi Királyi Csillagvizsgáló létrehozását, melynek vezetője [[Giovanni Domenico Cassini]] lett. [[Kanada|Kanadában]] és [[India|Indiában]] a [[gyarmatosítás]] kiterjesztére törekedett, minek az elősegítésére jött létre a [[Francia Nyugat-indiai Társaság]] [[Lorient]] és a [[Francia Kelet-indiai Társaság]] ([[1664]]) [[Le Havre]] kikötői központtal. Új-Franciaország gyarmat létrehozása érdekében öszötönözte a kivándorlást Kanadába. Bábáskodott a Levantei[[Levante]]i Társaság, az (Északi Társaság) újjáélesztésénél és a [[Szenegál]] Társaság létrehozásánál.[[1668]]-tól tengerészeti miniszter. Ebbéli minőségében jelentősen fejlesztette a hadi- és kereskedelmi flottát, kikötőket épített és tengerészeti iskolákat hozott létre. Gazdaságpolitikáját a merkantilizmus sajátos válfajának '''colbertizmusnak''' is nevezik, ami elhanyagolta a mezőgazdaság fejlesztését és a belső piac bővítését.