„Patkó Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
== Életpályája ==
Tanulmányait Budapesten végezte, a [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]] diplomázott, mestere [[Szőnyi István]] volt. [[Plasztikus stílus|Plasztikus]], egész alakos, aktos kompozíciókkal jelentkezett. 1923-ban elnyerte a [[Szinyei Merse Pál Társaság]] [[róma]]i ösztöndíját. Megtanulta az olaszoknál divatozó [[tempera]]technikát, amelyet Patkó Károly nyomán később [[Aba Novák Vilmos]] is nagy sikerrel alkalmazott.<ref>Igy
Patkó Károly és Aba-Novák Vilmos kortársak voltak, Aba-Novák egyetlen évvel született korábban, mint Patkó Károly, s egyazon évben, 1941-ben haltak meg mindketten. Aba-Novák nem lehetett Patkó mestere, mint ahogyan sajnos terjed a szakirodalomban. Egymás művészetét figyelemmel kísérték, gyakran egy műteremben vagy ugyanazon ég alatt (Felsőbánya, Igló) alkottak, nyilván sokat tanultak egymástól. Mindketten ugyanahhoz az iskolához, a római iskolához tartoztak, stílusuk is hasonló. Dinamikusabb, híresebb, talán termékenyebb is volt Aba-Novák, de figyelnünk kell mellette Patkó Károly gazdag témaválasztására, igényes festői és rézkarcolói munkásságára.
Patkó szigorú rajzos tanulmányú, összefoglaló és egyben monumentalitásra törekvő stílusban adott elő. Az [[I. világháború]] után [[Berény Róbert]] városmajori műtermében festett Aba Novák Vilmossal és [[Korb Erzsébet]]tel. Az [[1920-as évek]] közepén nyaranként Aba Novák Vilmossal, [[Bánk Ernő]]vel [[Felsőbánya|Felsőbányán]] festettek. 1927 és 1928 nyarán [[Igal]]ra mentek festeni. Bánk Ernő kiváló portréfestő volt, mind Patkó Károly, mind Aba Novák Vilmos tükörképét megfestette. Patkó kiváló [[rézkarc]]oló volt, akárcsak mestere, Szőnyi István.
1922-ben a Belvederében, 1923-ban a Helikonban, 1924., 1927. és 1932-ben az [[Ernst Múzeum]]ban szerepeltek képei kollektív kiállításokon. Számos képe került magántulajdonba és számos képét őrzi a [[Magyar Nemzeti Galéria]].
| |||