„Hajdúváros” változatai közötti eltérés

a
U > ú.
(a hajdúvárosok nem voltak törvényhatóságok, a statutum itt kb. szervezeti és működési szabályzat, nem szabályrendelet. nem kéne aprónak és helyesírásinak jelölni ilyen változtatásokat)
a (U > ú.)
A kiváltságok eredeti jogosultjai a 9254 szabad [[hajdúk|hajdú]], akiket [[Bocskai István]] erdélyi fejedelem [[1605]]. [[december 12.|december 12-én]] ([[Korpona|Korponán]]) nemessé tett. Azonban a magyar törvényhozás sem ezt, sem a többi erdélyi fejedelemtől nyert kiváltságaikat nem ismerte el a nemesi jogok törvényes alapjául; így a hajdúvárosok kerületének lakosai nem voltak nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a [[jászok]] és [[kunok]] szabadságához nagyon hasonlított.
 
== Városi statutum statútum==
StatutumaikatStatútumaikat a hajdúvárosok az [[1791]]. LXVII. törvénycikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, a következő címmel: ''Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae'' (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumokstatútumok és szokások) és ''Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae''. A fekvő birtok nem nemesi, de szabad, [[közös tulajdon]]a volt, amelyből különös rendeletek által szabályozott egyéni, szabad birtok alakult. Mivel a hajdúvárosokban az adományozás mindig mindkét ágra szállt ''(militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis)'', örökösödési viszonyaikban a hajdúvárosok a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték.
 
==Forrás==
*{{Pnl|chapter=HajduvárosokHajdúvárosok|chapterurl=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/044/pc004447.html#6|accessdate=2009-09-27}}
 
==Külső hivatkozások==
301

szerkesztés