„Földrajzi árujelző” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor:
 
==A hatályos magyar jogi szabályozás==
* Az 1997. július 1-jével hatályba lépett 1997.évi XI. törvény a [[védjegy]]ek oltalmán túl a földrajzi árujelzők oltalmáról is rendelkezik. (Korábban nem volt egységes jogi szabályozás, egyes részletek külön jogszabályokban jelentek meg és nem volt egységes eljárás sem a földrajzi árujelzők bejelentésének illetve lajstromozásának eljárásáról.)
* Az 1997. évi XI. törvény Hetedik Része rendelkezik a földrajzi árujelzők oltalmáról. (A XVI. Fejezet az oltalom tárgyáról, tartalmáról, bitorlásáról és megszűnéséről szól.)
 
* A bejelentést a [[Magyar Szabadalmi Hivatal]]nál kell benyújtani.
 
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2006 augusztusából}}
===A földrajzi árujelző fogalma===
A földrajzi árujelző a magyar jogba 1997-ben bevezetett gyűjtőfogalom: földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt '''földrajzi jelzés''' és az '''eredetmegjelölés'''. [Vt. 103. § (1) bek. ]
===A földrajzi jelzés fogalma===
A födrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. [Vt. 103. § (2) bek.]
 
===Az eredetmegjelölés fogalma===
Az '''eredetmegjelölés''' valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője '''kizárólag vagy lényegében''' az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.
[Vt. 103. § (3) bek.]
 
==Földrajzi árujelzők és a borok==