„Saul zsidó király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link javítása |
a link javítása |
||
29. sor:
[[Fájl:Pieter Bruegel d. Ä. 039.jpg|right|350px|thumb|Pieter Bruegel:Saul halála c. festmény]]
'''Saul zsidó király''' (Kr. e. 1079 – Gilboa hegy, Kr. e 1007) [[Benjámin (ősatya)|Benjámin]] törzsének tagja, Kr. e. 1047–1007 között [[Izrael]] királya.
== Élete ==
[[Benjámin (ősatya)|Benjámin]] törzséből származott, Kis fia volt. Az i. e. 11. században a zsidó törzsek a [[filiszteusok]] és az ammóniak sorozatos támadásainak voltak kitéve. Az ellenük folytatott védekezés vezére volt Saul, s a veszély elhárítása érdekében szükség volt az egységes hadvezetésre és irányításra. Ettől a céltól vezérelve Saul egyesítette Izrael tizenkét törzsét. A [[Biblia]] szerint [[Isten]] parancsára [[Sámuel próféta]] kente fel királlyá Sault, s ezzel megvalósult a királyságra való áttérés, amit a külső támadás veszélye mellett az egyistenhit is erősen motivált, mely erősen eltért a környező népek hitbéli elképzeléseitől.
Saul több hadjáratot is vezetett a filiszteusok ellen az első időkben sikerrel. Az államigazgatás szervezetét azonban nem sikerült neki létrehoznia, csupán az állandó hadsereg megteremtése felé tett maradandó eredményt hozó lépéseket. Idegbetegségben szenvedett, ami eluralkodott rajta. A legenda szerint [[Dávid zsidó király|Dávid]] hárfajátékával igyekezett a király búskomorságát enyhíteni. Dávid feleségül vette Saul leányát, Mikhált, s ezáltal a király veje lett. A király később azonban szembekerült Sámuellel és Dáviddal is. Végül egy filiszteusok elleni csatában a Gilboa hegyen, miután a harcban három fiát is megölték, a fogságba esés elől menekülve kardjába dőlve öngyilkos lett. Halála után a nép Dávidot választotta királlyá.
| |||