„Heket” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a form, eliras jav. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
'''Heket''' ''(ḥq.t)'' az [[ókori egyiptomi vallás]] egyik istennője. A magzat méhbeli fejlődéséért volt felelős, segédkezett a szülésnél is. Kultusza már a korai dinasztikus időkből kimutatható; [[II. dinasztia]] idején élt, [[Heluán]]ban eltemetett magas rangú személyek nevében szerepel Heket neve. A korai időkből előkerült békaszobrok valószínűleg őt ábrázolják.<ref>Toby A. H. Wilkinson, ''Early Dynastic Egypt'', Routledge, 1999. p.286</ref> A ''[[Piramisszövegek]]'' is említik, itt a királyt segíti az ég felé vezető úton; a szüléssel összefüggésben először a [[Westcar-papirusz]]on szerepel, mint az [[V. dinasztia]] első három királyának, [[Ruddzsedet]] fiainak születését meggyorsító istennő. A „Heket szolgái” kifejezés, szintén ebből az időből, talán bábákra utalt.<ref name="W229">Richard Wilkinson: ''The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt''. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0-500-05120-7, p.229</ref>
==Ikonográfiája==
36 ⟶ 40 sor:
[[sv:Heget]]
[[uk:Хекат]]
▲Her name was probably pronounced more like '''{{IPA|*Ḥaqā́tat}}''' in [[Middle Egyptian]], hence her later Greek counterpart {{polytonic| Ἑκάτη}} (see [[Hecate]]).<ref>McKechnie, Paul, and Philippe Guillaume. Ptolemy II Philadelphus and His World. Leiden: Brill, 2008. page 133.</ref> She was often referred to as the wife of [[Khnum]].<ref>Arthur Cotterell, ''The Macmillan Illustrated Encyclopedia of Myths & Legends'', Macmillan, 1989. p.213</ref>
▲When the [[Legend of Osiris and Isis]] developed, it was said that it was Heqet who breathed life into the new body of [[Horus]] at birth, as she was the goddess of the last moments of birth. As the birth of Horus became more intimately associated with the [[resurrection]] of Osiris, so Heqet's role became one more closely associated with resurrection. Eventually, this association lead to her amulets gaining the phrase ''I am the resurrection'', and consequently the amulets were used by [[early Christianity|early Christians]].<ref>Louise A. Shier, "The Frog on Lamps from [[Karanis]]," in ''Medieval and Middle Eastern Studies'' (Brill, 1972), p. 357 [http://books.google.com/books?id=q9YUAAAAIAAJ&pg=RA1-PA357&dq=frog+%22I+am+the+resurrection%22&lr=&as_drrb_is=q&as_minm_is=0&as_miny_is=&as_maxm_is=0&as_maxy_is=&num=100&as_brr=3&as_pt=ALLTYPES online.]</ref>
| |||