„A hettita állam” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
Több más ókori keleti államhoz hasonlóan a hettita államban is a ''Királyi Ház'' egyszerre jelentette az uralkodócsaládot és a királyi palotában összpontosuló gazdasági és katonai hatalmat. A ''Királyi Ház'' redisztributív (újraelosztó) rendszerben működött, ami azt jelenti, hogy a beszedett adók a királyi raktárakba kerültek, majd a lakosság szükség szerint részesült belőle. A redisztribúció is általánosan elterjedt gazdasági forma az ókorban, kezdve a [[málta]]i főnökségi rendszereken, keresztül az [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] [[Óbirodalom|óbirodalmon]] egészen a mezopotámiai városkirályságokig. Azokban az időkben, amikor a pénzgazdálkodás – vagy legalább az ''egyenértékes'' rendszer – még nem létezett, a lakosság élelmiszer-ellátásának két módja volt: az önellátó (naturális) gazdálkodás és a redisztribúció.
A tartományok kormányzói a legtöbb esetben közvetlenül az uralkodóház közvetlen rokonsági köréből kerültek ki, de sokszor előfordult, hogy az annektált terület korábbi fejedelmei maradtak a helyükön vazallus kormányzóként, vagy a hettiták egyszerűen szerződéssel biztosították egy-egy terület hűségét.
Az [[i. e. 13. század]]ban a [[hattuszasz]]i királyi család egy ága kormányozta hosszú időn keresztül [[Karkemis|Kargamist]] és [[Aleppó|Halpát]]. Az i. e. 14. századot megelőzően Anatólia nyugati és délnyugati részén általában a vazallus fejedelemségek rendszerét alkalmazták, valószínűleg az állandó arzavai fenyegetés miatt. I. Arnuvandasz után a nyugati részek többségét annektálták, és a vazallusi rendszert délkeleten hozták létre. Ezek a fejedelemségek általában az ütközőállam szerepét játszották, és viszonylag hatékonynak bizonyultak.
A tartományok ''kerület''ekre oszlottak ''(telipun)'', a kerületek vezetője az ''agrigesz'', aki közvetlenül felügyelte az adószedést.
| |||