„Amnézia (emlékezet)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: hy:Ամնեզիա |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
{{ Infobox_Disease |
Name =
Image = |
Caption = |
15. sor:
Az '''amnézia''' az [[emlékezet]]i funkciók kisebb vagy nagyobb mértékű, átmeneti vagy tartós sérülése.
== Fogalma, tünetei ==
Az emlékezet jelentőségét akkor tudjuk a leginkább értékelni, amikor valamilyen betegség vagy sérülés következtében problémák merülnek fel a működésével kapcsolatban. Többek között azért is nehéz az amnézia objektív leírása, mert nem igazán lehet eldönteni, hogy maga a jelenség egy egységes kórkép, avagy különböző zavarokat foglal magába. Tulajdonképpen az amnéziára jellemző tüneteket nagyon sokféle dolog okozhatja: agysérülés, stroke, agyvelőgyulladás, elektrokonvulzív terápia, sebészeti beavatkozás (pl. a [[hippokampusz]] eltávolítása az [[epilepszia]] tüneteinek enyhítese végett).
== Osztályozása ==
A mai napig három különböző megközelítése létezik az amnéziás betegek osztályozásának:
*
*
*
Az osztályozás különbségein túl is több különböző amnézia típus ismert. Ezek lehetséges kiváltó oka lehet:
* '''Zárt koponyasérülés''': Ha az agy rázkódik a koponyában, a csontos kidudorodások sebeket ejthetnek rajta, leggyakrabban a temporális lebenyen, ami pedig különösen fontos terület a hosszútávú emlékezet működése szempontjából. Ebből 3 féle amnéziás állapot következhet:
# ''Poszttraumatikus amnézia (PTA)'': Eszméletvesztés után fokozatosan tér magához a beteg, és ilyenkor kerülhetnek a PTA fázisába. Nehezére esik követni az eseményeket, tudni, hogy hol van. A zavartság mértéke hullámzó, szigetszerű tiszta állapotokkal.
# ''Retrográd amnézia'': Az amnéziának az a vállfaja, amikor a páciens a betegség/trauma/sérülés következtében a esemény előtti dolgokra nem emlékszik. A legfrissebb emlékeket érinti a legsúlyosabban, jellemzően a feltisztulás után sem emlékeznek a baleset előtti percekre.
# ''Anterográd amnézia'': Súlyos tanulási zavar, a betegség/trauma/sérülés után történő dolgokat nem tudja észben tartani.
* '''[[Pszichogén amnézia]]''': Stressz vagy trauma hatására fellépő, idegrendszeri károsodás nélküli emlékezetzavar.
# ''Disszociatív amnézia'': a személy képtelen visszaemlékezni egy vagy több olyan eseményre, amelyet trauma vagy stressz kísért.
42. sor:
# ''[[Gyermekkori amnézia]]'': ezt az amnéziát többféleképpen is próbálták magyarázni. Egyfelől [[Sigmund Freud|Freud]] úgy gondolta, hogy ezen jelenség mögött is az [[Elhárító_mechanizmus#Elfojtás|elfojtás]] mechanizmusa áll, vagyis hogy a latencia periódus előtti emlékeket kiszorítjuk a tudatunkból. A másik elmélet inkább neurológiai megközelítésű, mivel itt inkább arra gyanakszanak, hogy három éves kor előtt, a [[hippokampusz]] még nem eléggé fejlett, ahhoz az emlékeket hosszú távon tárolja.
* A '''Globális amnézia''' az emlékezet teljes elveszítését jelenti. Ez a fajta amnézia egyfajta védekezési mechanizmus, ami traumatikus események után léphet fel, és a ''poszttraumatikus stressz szindróma'' ([[PTSD]]) az ilyen teljesen elvesztett emlékek nem kívánt, hirtelen, újbóli megjelenését jelenti.
Léteznek olyan betegségek, amelyek amnéziás jegyeket is mutatnak a többi tünet mellett. Például a [[Korszakov-szindróma]], amit az agyban található B1 [[vitamin]] hiánya okoz, vagy az [[Alzheimer-kór]], ami az agy általános leépülése, de több más demencia típus is létezik amnéziás tünetekkel.
== Irodalom ==
* Alan Baddeley: Az emberi emlékezet
* Atkinson és mtsai.: Pszichológia
* [[Pléh Csaba]] – Kovács Gyula – Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány
{{Emlékezet}}
| |||