Főmenü megnyitása

Módosítások

a
kisebb formai javítások
| colspan="2" style="text-align: center; background: white;" | [[Fájl:Helgoland Vogelperspektive sx.jpg|220px]]
|-
| align="center" colspan="2" | [[Fájl:Helgoland Wappen.png|100px|{{PAGENAME}}Helgoland címere]]<br />{{PAGENAME}}Helgoland címere
|-
| colspan="2" style="background: #f0f0f0; font-weight: bolder; text-align: center" | Adatok
|-
| '''Lakosságszám'''<br /><small>2007. december 31.</small>
| 1299 fő
|-
! width="45%" | Népsűrűség
 
=== A fősziget ===
A fősziget tulajdonképpen két részre osztható, a keleti egynegyed rész lapályos terület sűrű beépítettséggel, ahol a strand és a kikötő is elhelyezkedik. A nyugati, nagyobbik terület az ''Oberland'', magyarul kb. Felvidéket jelent. Az alacsonyabb részt ''Unterland''nak, vagyis Alvidéknek hívják. A felvidéki részt éles határvonal választja el az alsótól, hirtelen szökken a magasba és délnyugaton éri el a csúcsot kb. 56 méterrel a tenger szintje felett. A felvidék meredek sziklafallal esik a tengerbe, ezért a nyugati részt sokkal többet támadják a hullámok, márcsak az uralkodó nyugatias irányú szelek miatt. Az abszolút magasságrekordot azonban a szigettől különálló sziklaszirt, a ''Lange Anna'' (Hosszú Anna) tartja, amely 61,3 méter magas.
 
=== A Düne ===
=== Éghajlata ===
[[Fájl:Klimadiagramm-Helgoland-Deutschland-metrisch-deutsch.png|thumb|200px|A sziget éghajlata]]
Tipikusan [[óceáni éghajlat]] jellemzi, annak minden sajátosságával együtt. Sok eső, nem túl magas évi hőingás a két legfőbb ismérv, de van ezen kívül egy nagyon jó tulajdonsága az itteni levegőnek, hogy mentes a [[pollen]]től, így az kiváló üdülőhely az [[allergia|allergiásoknak]].
 
A tél az egyik legenyhébb Németországban +2 °C-kal, ritka a -5 °C alatti hőmérséklet. Az [[Észak-Atlani áramlás]] melegító hatásának következtében a tenger 5 °C-os átlaghőmérsékletű még télen is, ami melegebb a hasonló szélességi körök átlagánál, soha nem fagy be. Kelet-északkeleti irányból betörhetnek az orosz sztyeppék felől hideg, illetve nyáron meleg szelek, ezáltal akár 10 °C-kal melegebb is előfordulhat, mint a tőle dlkre fekvő, szárazföldi [[Hamburg]]ban.
 
== Közlekedés ==
A szigeteket légi, illetve vízi úton lehet megközelíteni.
=== Víziközlekedés ===
A turistaszezonban napont atöbb hajójárat, fürdőhajó és gyorsjűáratú katamaránok is járnak a német északi-tengeri kikötőkből Helgolandra. Főleg [[Cuxhaven]]ből, [[Wilhelmshaven]]ből és Bösum szigete a fő kiindulópontok. A téli időszakban, főleg októbertől márciusig drasztikusan leesik a napi hajóforgalom, a fürdőhajók egyáltalán nem, a katamaránok nagy része nem jár. A mellékidőszakokban a hajókon nagyrészt csak a sziget lakói, illetve azok rokonai, ismerősei utaznak, ami télen egyébként is veszélyesebb. Normál hajóval Cuxhavenből az út 130 perc, gyorsabb járatú katamaránokkal vagy szárnyashajóval 70 perc.
 
== Látnivalók ==
== Madárvilág ==
[[Fájl:Basstoelpel 05.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Szulák, lummák és csüllők a sziklán]]
Tavasszal a sziget nyugati részén függőlegesen magasba emelkedő, vörös és fehér rétegekből álló homokkő falon sok ezer pár tengeri madár fészkel. A szorosan egymás mellett sorjázó fészkek többségét a sirályfélék közé tartozó [[csüllő]]k és az alkafélék közé tartozó fekete-fehér tollazatú [[lumma|lummák]] lakják. Kisebb számban [[alka]] és [[északi sirályhojsza]] is költ a sziklaperemeken. Az utóbbi évtizedekben visszatelepedett a korábban kipusztult [[szula]] is. A sziklákon fészkelő madárfajok államányai a következőképpen alakultak az elmúlt években:
 
{| {{széptáblázat}}
! Faj
! 2002
! 2003
! 2004
! 2005
! 2006
|-
| sirályhojsza
!style="text-align:center"|100
!style="text-align:center"| 116
!style="text-align:center"| 92
!style="text-align:center"| 121
!style="text-align:center"| 102
|-
| szula
!style="text-align:center"| 130
!style="text-align:center"| 145
!style="text-align:center"| 190
!style="text-align:center"| 222
|-
| heringsirály
!style="text-align:center"|0
!style="text-align:center"|2
!style="text-align:center"|4
|-
| ezüstsirály
!style="text-align:center"| 153
!style="text-align:center"| 138
!style="text-align:center"| 92
!style="text-align:center"| 103
|-
| csüllő
!style="text-align:center"| 7968
!style="text-align:center"| 8449
!style="text-align:center"| 7195
!style="text-align:center"| 6974
|-
| lumma
!style="text-align:center"| 2212
!style="text-align:center"| 1978
!style="text-align:center"| 2388
!style="text-align:center"| 2655
|-
| alka
!style="text-align:center"| 17
!style="text-align:center"| 12
!style="text-align:center"| 17
== Irodalom ==
* Martin Bahr et al.: ''Das Neue Helgoland''. Christian Wolff Verlag, Flensburg 1962
* George Drower, ''Heligoland – The True Story of German Bight and the Island that Britain Betrayed'', Haynes / Sutton Books 2002, ISBN 978-0-7509-2600-3
* Federico Foders: ''Helgolands Wirtschaft am Scheideweg''. Kieler Arbeitspapier Nr.&nbsp;434, Kiel 1990
* Kurt Friedrichs: ''Umkämpftes Helgoland. Der Leidensweg eines Inselvolkes''. Helgoland 1988, ISBN 3-926151-10-2
131 512

szerkesztés