Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎Történelem: pontositas
A [[II. világháború]] alatt a rádió és a [[radar]] nemlineáris áramköreinek leírására használt differenciálegyenletek vizsgálata során [[Dame Mary Cartwright]] és [[John Edensor Littlewood]] kaotikus viselkedést találtak. Az [[1960]]-as évek közepére [[Andrej Nyikolajevics Kolmogorov]], [[Vlagyimir Arnold]] és [[Jürgen Moser]] megalkotta a [[Kolmogorov–Arnold–Moser-tétel]]t (KAM-tételt), amely konzervatív rendszerek esetében mutatja meg a kaotikus viselkedés feltételeit. Lassan világossá vált, hogy az addig uralkodó [[lineáris modell]]ek nem tudnak megmagyarázni bizonyos bonyolult viselkedésfajtákat még viszonylag egyszerű rendszerek esetében sem.
 
A [[20. század]] közepétől a számítógépek fejlődése, elterjedése teremtett igazán lehetőséget a kaotikus viselkedés tanulmányozására. [[Edward Lorenz]] amerikai meteorológus 1958-ban egy akkoriban újdonságot jelentő számítógép (ez egy Royal-McBee LGP-30 típus volt, ami egy nagyobb íróasztalnyi helyet foglalt el) segítségével vizsgálta három szabadságfokú nemlineáris [[konvekció]]modelljét. Egy alkalommal szeretett volna egy adatsort újra látni, és hogy időt spóroljon meg, egy korábbi szimuláció kimenetét táplálta vissza a számítógépbe. Nagy meglepetésére az adatsor, amit a gép elkezdett számolni, gyorsan eltért a legutóbbi eredményektől. Eleinte a gép hibájára gyanakodott, de mint azt kiderítette, nem a számítógépben volt a hiba. A számítógép az adatokat 6 tizedesjegy pontosan ábrázolta, de Lorenz csak 3 jegy pontossággal írta vissza a gépbe. Ez a kicsi pontatlanság okozta a rendkívül nagy eltérést, és Edward Lorenz [[1963]]-as cikkében bemutatta a nemlineáris rendszerekben tipikusan jelenlevő érzékenységet a kezdőfeltételek kicsiny eltéréseire. Lorenz leszögezte, hogy az időjárás és a légkör viselkedése kaotikus, ami azt jelenti, hogy viselkedésük hosszú távú előrejelzése lehetetlen, aminek a korlátja nem az előrejelzéshez használt számítógépek vagy egyéb eszközök kezdetlegessége, hanem ez maga a rendszer alaptulajdonsága.
 
Egy előadásának a címe alapján sokszor a [[Pillangóhatás (elmélet)|pillangóhatás]] szóval érzékeltetik a jelenséget: ''Predictability: Does the flap of a butterfly's wings in Brazil set off a tornado in Texas?'' („Megjósolhatóság: Vajon egy [[pillangó]] szárnycsapása Brazíliában okozhat-e [[tornádó]]t Texasban?”). Habár a kérdésre nem lehet egyértelmű igennel felelni, a pillangóhatás azóta is a káoszelmélet szinonimája maradt.
135 722

szerkesztés