„Nagypestény” változatai közötti eltérés

Egy 1360-ból datált oklevél a ''Possana''-i Balk román papról emlékezik meg.<ref>Entz Géza: ''Erdély építészete a 14–16. században.'' Kolozsvár, 1996, 399. o.</ref> Birtokosaiból ágaztak el az 1519-ben összeírt Alsó, Csók, Filep, Illyés, Jár, Kamarás, Károly, Lehi, Nagy, Pap és Román családok. A 16. századtól 1883-ig [[Kálvinizmus|református]] anyaegyházközsége volt. 1786-ban hatszáz lakosának 46%-a volt [[jobbágy]], 27%-a [[zsellér]] és 24%-a nemes. Református egyházát ekkoriban a Zeyk, Naláczi és Kendeffy családok pártfogolták. Bár korán, már 1874-ben állami, magyar tannyelvű iskolát alapítottak a faluban, magyarul nagyrészt nem beszélő református hívei lassan felekezetileg is beolvadtak a többségi román lakosságba.

 

 

1910-ben 684 lakosából 555 vallotta magát román és 126 magyar anyanyelvűnek; 552 görög katolikus és 111 református vallásúnak.

</Gallery>

 

[[Kategória:Hunyad megye települései]]

{{Hunyad megye települései}}