„Bakabánya” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Orsi94 (vitalap | szerkesztései)
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
15. sor:
| weboldal = www.pukanec.sk
}}
'''Bakabánya''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Pukanec,'' [[német nyelv|németül]] ''Pukantz)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nyitrai kerület]] [[Lévai járás]]ában, [[Léva|Lévától]] 20  km-re északkeletre. [[2001]]-ben 2155 lakosából 2063 szlovák volt.
 
== Nevének eredete ==
Neve a régi magyar ''Baka'' személynévből ered, utótagja az [[arany]] és
ezüstbányászattal kapcsolatos.
Erről a területről származik a ''Czibulka'' név eredete.
 
== Története ==
A község a [[garamszentbenedek]]i [[bencések]] bányatelepüléseként alakult [[1075]]-ben. Ekkor említik először ''Baka'' néven. [[1156]]-ban ''Terra Banensium'' (bányaterület) néven említik a falut. [[1270]]-ben történik először említés az itteni ezüstbányászatról. [[1290]]-ben említik először mai magyar nevén ''Bakabanya'' alakban. [[1310]]-ben Németbaka néven szerepel, mely a település [[Németek|német]] lakosságára utal. [[1317]]-ben György comes bányaszabadalmat kapott [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királytól az itteni [[ezüst]], arany és más fémek bányászatára. [[1323]]-ban lakói kiváltságokat kaptak a királytól. [[1345]]-ben [[szabad királyi város]] lett. Mint bányavárosnak egyre nőtt a jelentősége. [[1405]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király parancsára elkezdték a város erődítési munkálatait, először [[1437]]-ben említik a város erődítményét. [[1510]]-ben felépült a [[gótika|gótikus]] templom. A [[16. század]]tól mintegy előbástyáját képezte az északabbra levő [[Szabad királyi város|bányaváros]]oknak. A század második felétől állandósultak a város elleni kisebb török támadások. [[1570]]-ben, [[1578]]-ban, [[1647]]-ben és [[1650]]-ben is újbóli megerősítését rendelte el az országgyűlés. Falait olasz rendszerű bástyák erősítették meg. A [[Oszmán Birodalom|török]] többször ([[1640]], [[1652]], [[1664]]) elfoglalta és kifosztotta a várost, lakossága jórészt kipusztult. Különösen [[1640]]-ben szenvedett sokat. A török [[1686]]. évben történt kiűzése nagy megkönnyebbülést hozott a városnak, [[I. Lipót]] király pedig visszaállította a város régi kiváltságait. [[1702]]-ben négy országos vásár tartását engedélyezte a király a városnak. [[1703]]-ban a [[kurucok]] foglalták el a várost. [[1774]]-ben már csak egy aranybánya működött, bányái fokozatosan kimerültek, [[1875]]-re meg is szűnt a bányászat. [[1823]]-ban megkezdődött az ipari üzemek betelepülése. [[1876]]-ban elveszítette szabad királyi városi és bányavárosi jogait, közönséges községként [[Hont vármegye|Hont vármegyé]]hez csatolták. [[1910]]-ben 3141 lakosából 2935 szlovák és 107 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig Hont vármegye [[Báti járás]]ához tartozott.
 
== Nevezetességei ==
* A régi városfal ([[16. század]]) délkeleti részei még állnak.
* [[14. század]]i [[Szent Miklós]] plébániatemplomát is egykor erődfal vette körül, legrégibb [[1470]] körüli oltárát [[lőcse]]i mesterek készítették.
* Evangélikus temploma [[1935]]-ben épült.
* A Szentháromság-oszlop [[1740]]-ben készült.
* A városban a népi építészet számos szép emléke látható.
* Nagy hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek is.
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.pukanec.sk/ A község hivatalos honlapja (szlovák nyelven)]
* [http://www.pukanec.sk/en/noviny.php Hivatalos oldal (angolul)]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4&obec=1204 Település infó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-452289&pos_y=-1268390&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Pukanec%2C%20Levice Bakabánya Szlovákia térképén]
{{Lévai járás}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bakabánya