Wikipédia

„Egyházasrádóc” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Fekvése: hivatkozás javítása
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
21. sor:
|weboldal= www.egyhazasdaroc.hu
}}
[[Fájl:Erádóc02.jpg|200px|right|thumb|A katolikus templom]]
[[Fájl:Erádóc03.jpg|200px|right|thumb|A református templom]]
'''Egyházasrádóc''' [[község]] [[Vas megye|Vas megyében]], a [[Körmendi kistérség]]ben.
 
== Fekvése ==
A község a [[86-os főút|86. számú főút]] mellett fekszik [[Körmend]]től 8 km-re északra. Eredetileg három községből, '''Kissároslak'''ból, '''Egyházasrádóc'''ból és '''Rádóckisújfalu'''ból áll. Az utóbbi községrész szinte összeér a mellette fekvő [[Rádóckölked]]del. Kissároslakot és Egyházasrádócot pedig a [[Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal]] választja el egymástól. Kissároslak a vasúttól keletre, Egyházasrádóc pedig nyugatra fekszik.
 
== Története ==
A község és egyháza első okleveles említése [[1221]]-ből származik ''Ecclesia S. Georgii de Radocz'' alakban.<ref name=autogenerated3>{{Csánki}}</ref> Neve valószínűleg a szláv ''Radovac'' személynévből való. Nevének előtagját Árpád kori templomáról kapta, megkülönböztetésül a hasonló nevű Kis- és Pusztarádóc falvaktól. Az előtag templommal rendelkező helyre vonatkozik. [[1238]]-ban ''Terra nobilium de Raduzt'', [[1262]]-ben ''Radoch'', [[1422]]-ben ''Raduch'', [[1449]]-ben ''Radocz'' alakban szerepel az írott forrásokban. Köznemesi község volt.<ref name=autogenerated3 />
 
[[1471]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] a településen birtokot adományozott a Nádasdy családnak. A későbbiekben kiemelkedő földbirtokos család lett Kissároslakban a Rosner család.
 
Vályi András szerint ''"Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság."'' <ref name=autogenerated1>{{Vályi}}</ref>
''"Kis Sároslak, és Német Sároslak. Két falu Vas Várm. földes Urok Gr. Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik Német Sároslak, Pinka vizének szomszédságában, Körméndhez másfél mértföldnyire; Kis Sároslak pedig E. Radóczhoz nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, rettyeik jók, fájok is van."'' <ref name=autogenerated1 />
 
Fényes Elek szerint ''"Egyházas-Radócz, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Körmendhez 1 óra, 198 kath., 260 ref., 10 zsidó lak., kath. és ref. anyatemplomokkal. Róna határa bőtermékenységű. Birják b. Mikos, Karcsay, h. Batthyáni, s m."'' <ref name=autogenerated2>{{Fényes}}</ref>
''"Radócz-Ujfalu, magyar falu, Vas vmegyében, 100 kath., 50 ref. lak. Többeké. Ut. p. Körmend."'' <ref name=autogenerated2 />
''"Kis-Sároslak, magyar falu, Vas vgyében, 68 kath., 72 ref. lak. F. u. Szegedy, b. Mikos, s többen. Körmendhez 1 óra."'' <ref name=autogenerated2 />
 
44. sor:
''"Rádócz-Kis-Ujfalu, magyar község, 35 házzal és 223 r. kath. és ev. ref. lakossal. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. A község a gráczi vasút mentén fekszik."'' <ref>Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. [[Borovszky Samu]], Bp. 1898.</ref>
 
=== A község felvirágzása ===
A reformátusok templomot [[1783]]-86-ban emelték. A református iskolaház és szolgálati lakás a torony nélküli templomtól délre épült meg [[1785]]-ben. [[1849]]-ben Leitner András körmendi házépítő mestert kérték fel az iskola tervrajzainak elkészítésére. [[1850]]-es évben felépítették és tetejét zsúpkévével befedték. Katolikus részről az első iskolaépületet Széplaky János plébános építtette meg saját költségén az [[1757]]-[[1768]]-ig tartó ittléte során. [[1839]]-ben báró Mikos János ajándékozott telket a róm. kat. egyháznak iskola és kántortanítói lakás céljára a Posta-úttól északra, melyet az egyházközség átalakíttatott és cserépzsindellyel fedetett be.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA">[Egyházasrádóc Község Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2005.]</ref>
[[1885]]. december 12-én tűzvész pusztított Rádóckisújfalun. A tűzesetről a presbiteri jegyzők II. kötete így vall: ''"A tűz a tiszteletes úr pajtájában gyulladt ki és a nagy szélben attól délnyugatra minden zsuppos épület a lángok martaléka lett. Elégett 21 lakóház és sok gazdasági épület, köztük a lelkész két istállója, pajtája, óljai és az iskolás gyerekek árnyékszéke."'' A tűzvész első évfordulóján megalakult a ''Rádóc-vidéki Tűzoltó Egylet''.
A falu gazdasági és kulturális fejlődésének egyre bővülő távlatokat biztosított a [[Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal|Szombathely-Graz]] vasútvonal megnyitása [[1872]]-ben. Először egy őrházat építettek, majd [[1909]]-ben a a növekvő személy- és teheráru-forgalom következtében vasútállomását.
 
[[1894]]-ben mind Sároslak, mind Kisújfalu önálló igazgatású, függetlenül gazdálkodó egység volt külön bíróval és pecsétnyomóval. [[1898]]-ban már körorvosi székhely volt Rádóc. [[1905]]-ben a római katolikus egyházközösség a régi házat lebontotva kéttantermes iskolát épített.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA">[Egyházasrádóc Község Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2005.]</ref>
[[1910]]-ben Egyházasrádócnak 802, Kissároslaknak 435, Rádócújfalunak 221, túlnyomóan magyar lakosa volt. [[1915]]. szeptember 25-én ismét nagy tűzvész pusztított a faluban, mely úgy keletkezett, hogy Rosenhal Sándor kertje végében egy őrzőgyerek a szalmakazlat játékból fölgyújtotta és húsz ház, és sok gazdasági épület esett áldozatul.
 
Az [[I. világháború]]ban az akkori három falurészből összesen 466-an vettek részt, közülük 49-en hősi halált haltak.
 
[[1931]]. év folyamán megnyitotta Komáromy Gyula sajátjogú gyógyszertárát.
 
Az [[1934]]. augusztus 13-án tartott sároslaki képviselő-testületi ülésen újból szőnyegre került Sároslak egyesítése Rádóccal, mert itt voltak az iskolák, boltok, templomok, posta, körorvos, gyógyszertár, vasútállomás, körjegyzőség, stb. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett Kisújfalu képviselő-testülete is. [[1936]]. szeptember 15-i ülés eredményeként egyhangúlag kimondták '''Sároslak''', '''Kisújfalu''' egyesítését '''Egyházasrádóc'''cal. Az egyesített falu lakosainak száma 1700 főre emelkedett. Németh Vince lett az egyesített község bírója, Czoboly István pedig a körjegyző. Az egyesített képviselői testület 1936. decemberében elhatározta körjegyzői iroda megépítését, és az építkezést [[1937]]. év végére be is fejezték. Bor György kérése alapján a képviselő-testület engedélyezte, hogy Kissároslak közterén Bor György és felesége, Bencze Margit saját költségükön kápolnát építessenek a tűzoltószertár mellett. 1937-ben a sároslaki búcsú során a kápolnát fel is szentelték.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA">[Egyházasrádóc Község Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2005.]</ref>
 
=== A II. világháborút követően ===
Egyházasrádócra a szovjet katonák [[1945]]. március 31-én jöttek be.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA">[Egyházasrádóc Község Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2005.]</ref> A [[II. világháború]]ban való részvétel 38 főnyi áldozatot követelt. A Nemzeti Bizottság 1945. tavaszától elvégezte a [[Magyarországi földreform (1945)|földreform]]ot. A rászoruló igénylők között szétosztásra került a Démy Gerő-féle 600 holdnyi birtoktestből 510 hold. [[1948]]. szeptemberében a felekezeti iskolákat egyesítették, és állami intézményként folytatták az oktató-nevelő munkát. Az első termelőszerkezeti csoport [[1950]]-ben, a második [[1951]]-ben alakult meg. [[1954]]-ben a községet bekapcsolták az országos villanyhálózatba. 1954. október 10-én vette birtokba a falu a kultúrházat, mellyel hajlékot kapott a színjátszás, a mozi és az [[1952]]-ben létrehozott községi könyvtár. [[1957]]-ben szerény keretek között megépült a tűzoltószertár, mert eddig Sároslakon volt csak e célra alkalmas építmény. [[1959]]-ben három termelőszövetkezeti csoport is alakult, melyek [[1960]]-ban ''Új Élet MTsz'' név alatt egyesültek. 1960-ban befejeződött a falun áthaladó [[86-os főút (Magyarország)|86-os főút]] aszfaltborítása. [[1961]]. szeptember 1-vel új emeletes iskola nyitotta meg kapuit. [[1962]]-ben szolgálati lakással egybeépített új postahivatal kezdte meg működését. A falu járdáinak kiépítése 1962-1972-ig tartott. [[1965]]-ben átépült és bővült a kultúrotthon. [[1967]]-ben megépült a takarékszövetkezet és [[Nemesrempehollós]] felé a közutat portalanították, aszfaltozták. [[1969]]-ben megépült az új orvosi rendelő, melynek emeletén két szolgálati lakás került kialakításra. [[1970]]-ben ravatalozó épült és kialakult a temető végleges rendje. 1973-74-ben megtörtént a közvilágítás teljes rekonstrukciója. [[1977]]-ben a háromszintű korszerű körzeti iskolát vették használatba. [[1978]]-ben az egyedi stílusjegyeket képviselő óvoda épült meg az iskola tőszomszédságában. Ekkor újabb oktatási épület, a háromszintes iskola kezdte meg működését. [[1982]]-ben buszváró létesült a temető sarkánál, a vasúti sorompó közelében pedig buszmegálló és várakozó helyiség. Ebben az évben történt Kisrádóc utcájának portalanítása.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA">[Egyházasrádóc Község Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2005.]</ref>
 
== Nevezetességei ==
* Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus műemlék temploma az 1200-as években épült.
* A református templom [[17. század]]i, [[1787]]-ben [[barokk stílus]]ban átépítették, mai formáját [[1813]]-ban kapta, amikor [[klasszicista stílus]]ban építették át. Az átépítések folytán barokk és reneszánsz elemek egyaránt megtalálhatók az épületben.
* A Rosner család kissároslaki kastélya [[1894]]-ben épült, egy kisméretű angolpark közepén található. Az épületegyüttes jelenleg fogadóként üzemel.
* I. és II. világháborús emlékmű. A község lakossága és az önkormányzat 1991-ben állítatta az emlékművet az I. és II. világháborúban a községből elesettek tiszteletére.
* [[I. István magyar király|Szent István]] szobor és Szent István park. A szobrot Marosits József szobrászművész készítette. Az önkormányzat [[2000]]-ben a Millennium tiszteletére állította.
 
== Híres emberek ==
A községben született [[1930]]. [[december 21.|december 21-én]] [[Für Lajos]] történész, egyetemi tanár, honvédelmi miniszter.
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat}}
* [http://www.terkepcentrum.hu/index.asp?go=map&mid=18&tid=25946 Egyházasrádóc térképe]
78. sor:
 
{{Vas megye települései}}
 
[[Kategória:Vas megye települései]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Egyházasrádóc”