„Ezeres” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (kisebb formai javítások)
{{Román település infobox
|román név = Ezeriş
|magyar név = Ezeres
|zászló =
|történelmi régió = Bánság
| fejlesztési régió = Nyugat-romániai fejlesztési régió
|megye = Krassó-Szörény
|rang = községközpont
|népesség =
|népesség éve =
|népesség forrás ={{Vargaarpad}}
|község népesség = 1410
|község népesség éve = 2002
|község népesség forrás ={{Vargaarpad}}
|magyar lakosság = 18
|népsűrűség =
'''Ezeres''' ({{ny-ro|Ezeriş}}) falu [[Románia|Romániában]], a [[Bánság|Bánátban]], [[Krassó-Szörény megye|Krassó-Szörény megyében]].
 
== Fekvése ==
A [[Szemenik-hegység]] északnyugati lejtőjén, [[Resicabánya|Resicától]] 18 km-re északra fekszik. Határának 47%-a erdő, 19%-a legelő, 16%-a rét.
 
== Nevének eredete ==
A [[középkor]] végén helyén egy ''Hegyeres'' vagy ''Hegyerös'' nevű falu feküdt. A [[török hódoltság]] alatt és azután ebből a [[Román nyelv|románban]] fejlődött ki mai neve. Említései: ''Hıg'ıruš'' ([[1554]]), ''Hıg'ıriš'' ([[1569]]), ''Hecseris'' ([[1700]] után), ''Esseriss'' ([[1717]]), ''Eserisch'' ([[1761]]), ''Ezeres'' ([[1808]]).
 
== Története ==
Újkori története folyamán [[Krassó vármegye|Krassó]], [[1880]]-tól [[Krassó-Szörény vármegye|Krassó-Szörény vármegyéhez]] tartozott. [[1757]]-ben 191, [[1776]]-ban 242 házból állt. [[1788]]-ban a törökök felégették. [[1820]] körül kétezer lakosnál is többet számlált. Lakói a [[19. század]] végén almával kereskedtek.<ref>[http://ia311305.us.archive.org//load_djvu_applet.php?file=1/items/fldrajzikzlemny04trgoog/fldrajzikzlemny04trgoog.djvu Halaváts Gyula: Az Aranyos-hegység Krassómegyében. ''Földrajzi Közlemények'' 1891, 174. o.]</ref>
 
[[1960]] és [[1990]] között lakói nagy része a resicai üzemekben dolgozott.
 
== Népessége, nemzetiségek, vallások ==
* [[1851]]-ben 2021 ortodox és 9 római katolikus lakost számlált.
* [[1910]]-ben 1558 lakosából 1498 volt román, 38 cigány, 11 magyar és 10 német anyanyelvű; 1537 ortodox vallású.
* [[2002]]-ben 705 lakosából 626 volt román, 48 cigány és 18 magyar nemzetiségű; 625 ortodox, 56 pünkösdista és 12 római katolikus vallású.
 
== Források ==
* [http://www.banaterra.eu/romana/files/studiu_monografic_ezeris.doc Helyismereti monográfia] {{ro}}
{{források|oszlopok=1}}
131 512

szerkesztés