„Feketeváros” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: war:Purbach am Neusiedlersee |
a kisebb formai javítások |
||
36. sor:
== Nevének eredete ==
Magyar neve a határában található várrom egykori magyar nevéből (Feketevár) keletkezhetett. Német neve a német ''purbach'' (= tiszta vízű patak), vagy a német ''burgbach'' (= várpatak) szóból ered és a várrom mellől a falun keresztül a [[Fertő]]be folyó ma ''Angergraben''-nek (réti árok) nevezett patakról származik.
== Története ==
43. sor:
Feketeváros várát [[1270]]-ben ''"castrum Purpach"'' néven [[V. István magyar király|V. István]] király adománylevelében említik először, melyben a települést hívének, Ponych bánnak adta. [[1271]]-ben az osztrákok sikertelenül ostromolták, majd [[1273]]-ban [[Przemyśl Ottokár]] pusztította el. Ez a vár valószínűleg a Burgstallon állt várral volt azonos. A [[14. század]] közepén a közeli [[Sásony]]ba cisztercita szerzetesek érkeztek, akik itt is felvirágoztatták a szőlőművelést. Ez a város gazdasági fellendülését eredményezte.
Feketeváros Szent Miklós templomát [[1418]]-ban említik először, [[1419]]-ben vámszedőhely létesült itt. Ebben az időben lett a város a Kanizsai család birtoka. [[1440]] és [[1453]] között a [[Mosonmagyaróvár|magyaróvári]] uradalomhoz, [[1515]]-től a kismartoni uradalomhoz tartozott. [[1940]]-ben a [[15. század]] közepéről származó, 19,5 kg súlyú, 18113 db pénzérmét tartalmazó éremleletet találtak itt. A lelet a Burgenlandi Tartományi Múzeumba került. [[1506]]-ban magyar seregek gyújtották el a várost. A török [[1529]]-ben, [[1532]]-ben és [[1647]]-ben is elpusztította. Erre az időre emlékeztet a Schulgasse 9. számú ház falán látható híres törökfej. [[1527]]-ben vásártartási jogot kapott, városfalai és védművei három híres kapujával [[1630]] és [[1634]] között épültek ki, nagyrészt ma is állnak. Az [[1647]]-es török támadáshoz kötődik Greiss András 12 éves helybeli fiú története akit elhurcolt a török, de sikerült megszöknie. [[1648]]-ban amikor Kismarton [[szabad királyi város]] lett ide tették át céhei a székhelyüket, melyek [[1700]]-ig itt is maradtak.
Az [[1687]]-es urbárium a települést magyarul, ''"Oppidum Feketeváros"'' néven említi. [[1704]]. [[március 20.|március 20-án]] itt ütöttek rajta [[Sigbert Heister|Heister]] tábornok csapatai [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] generális kuruc táborán és szétszórták azt. [[1713]]-ban [[pestis]]járvány pusztított, de átvészelte a város az [[1705]]-ös kuruc támadást és az [[1767]]-es, [[1834]]-es és [[1842]]-es tűzvészeket is. [[1888]]-ban alapították meg a helyi önkéntes tűzoltóegyletet. [[1809]]-ben fél évig állomásoztak francia csapatok a településen. [[1873]] és [[1900]] között épültek fel e Kellergasse híres borospincéi, melyek közül sok ma is működik.
Vályi András szerint ''"FEKETE VÁROS. Purbach. Német mező Város Sopron Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Széleskút, és Sirtz között az Ország úttyában, Szentegyháza a’ Város közepén jeles épűletű, több épűlettyeit a’ külömbféle hadi viszszontagságok tsekélyesítették, régi vékony fallal békeríttetett. Határja gazdag, és ámbár nem meszsze fekszik a’ nagy Tóhoz, mindazáltal az áradás termő földgyeinek ártalmat nem okoz, réttyei jók, legelője elég, bora középszerű, első Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Feketeváros, Purbach, német m.v. Sopron vmegyében, a pozsonyi országutban a Fertő mellett, 1400 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Hajdan vár volt itt, s ennek falai nagyobb részt állanak, s a város a bástyák közé van épitve, a bejárás is a régi kapun. Határán van 576 hold urb. szántóföld, 95 4/8 h. rét, 150 h. legelő, melly kopár és köves, 4328 kapa vagyis 241 h. szőlőhegy, 250 h. uradalmi erdő. Az urasági szántóföld mennyiségét nem tudjuk, de nem sok lehet. Termesztetik buza, rozs, árpa, zab, burgonya; de fő gazdaság a bor. Birja h. Eszterházy."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
59. sor:
* A történelmi pincenegyed.
* A Pestisoszlop 1713-ban készült.
* Az 1647-es török rajtaütés idején történt, hogy Greiss András feketevárosi fiút elhurcolta a török, de az éjszaka leple alatt, amikor egy erdőben megpihent a csapat, sikerült megszöknie. Elcsigázva érkezett meg faluja határába és ott elvesztette az eszméletét. A falubeliek akadtak rá és hazavitték. Húsz évvel később, szabadulása emlékére szép oszlopot állítottak az út mellett, azon a helyen, ahol megtalálták. (Széleskút és Feketeváros között.) Az oszlopon az 1666-os évszám olvasható. Greiss András meg is örökítette egy festményen azt a jelenetet, amikor egy török lovas rabszíjon vezeti.
== Híres emberek ==
| |||