„Fűrész (település)” változatai közötti eltérés

}}

 

[[2001]]-ben 264 lakosából 262 szlovák volt.

 

 

A település a [[14. század]]ban keletkezett, [[1456]]-ban említik ''"Fyryz"'' alakban először. [[1502]]-ben ''"Fyreez"'' néven szerepel az írott forrásokban. A [[divény]]i uradalom része volt. A [[18. század]] első felében egy árvíz elpusztította. [[1828]]-ban 24 házában 142 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

 

 

Fényes Elek szerint ''"Fürész, tótul Pila, tót falu, Nógrád vmegyében, Vámos falutól 1/2 a bányavárosi országuthoz pedig félnegyed órányira, egy szük és mély völgyben. E helyen hajdan fürészmalmok voltak, s innen vette nevét. Határa 1700 hold, u. m. 10 h. belsõség, 1057 h. szántó, 244 h. rét, 380 h. erdõ, 9 h. árkos tér. Urbéri szántó van 46, rét 20 hold; lakosok kezén levõ irtási szántó 1007 h., rét 206 hold; majorsági belsõség 2, föld 2, rét 18, erdõ 380 hold. Földje agyagos, a hegyeken könnyü de köves. Népessége 66 r. kath., és 330 ágostai. A helységen keresztül folyik a Fürész patak, s a falu alatt egyesül a Kriványi patakkal. Malma van a Fürész völgyében. Birtokosa id. gr. Zichy Ferencz mint senior, és gr. Kálnoky Gusztáv."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

[[1910]]-ben 758, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig területe [[Nógrád vármegye]] [[Gácsi járás]]ához tartozott.

 

 

 

{{Losonci járás}}