„Gliwice” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: vi:Gliwice |
a kisebb formai javítások |
||
26. sor:
Bojków, Brzezinka, Czechowice, Kopernik, Ligota Zabrska, Łabędy, Obrońców Pokoju, Ostropa, Sikornik, Sośnica, Szobiszowice, Trynek, Waryński lakótelep, Wilcze Gardło, Wójtowa Wieś, Zatorze lakótelep, Zubrzycki lakótelep, Żerniki.
== Története ==
Gliwice jelszava: "Öreg város, új világ"
=== Gliwice nevének eredete ===
A korábbi, főleg német történészek '''Gliwice'''/'''Gleiwitz''' (régebben így is írták: ''Glywice'' vagy ''Glewitze;'' [[latin]]ul.: ''Glivitium)'' a cseh ''chlew'' (disznóól) (a ''g'' a cseh nyelvben ''h''-nak felel meg) szóból eredeztették. Ezt a tézist állította fel a város első monográfiájának írója, a német Beno Nietsche. Így Beno szerint a város XIII. századbeli neve cseh eredetű. Lengyel és német nyelvtudósok ezt cáfolták, és az alábbi két hipotézist vetették fel:
34. sor:
# ''Gliw'' – szláv nyelveken gyakran agyagos területet, vizenyős, nedves vidéket jelent. E szerint az elmélet szerint Gliwice neve földrajzi környezetével hozható összefüggésbe. Mindkét hipotézisnek vannak támogatói és ellenzői, bár a többség a topográfiai eredethez húz. Német irodalomban még mindig lehet találkozni a cseh eredettel.
=== Középkor ===
Gliwicét először [[1276]]-ban említik oklevélben.
45. sor:
|style="padding:0;" class="toccolours"| [[Fájl:Gliwice - Fontanna z trzema faunami 02.JPG|250px|Szökőkút a városi hivatal előtt]]
|-
|style="font-size:95%;text-align:justify;"| A három kisördög Gliwice, [[Zabrze]] és [[Bytom]] polgármestereit szimbolizálja, akik nem tudtak megegyezni a [[II. világháború]] előtt a három város tervezett egyesüléséről. Ez egy verzió. Más legenda szerint a faunok három építési vállalat tulajdonosát jelentik, akiknek az eredeti tervek szerint az 1930-as években a korszerű [[Hotel Oberschlesien]] szállodáját kellett építeniük a mai Piłsudski-tér mögött. Ez a terület mocsaras, így háromszor kellett a munkákat félbeszakítani a nedves altalaj és a magas talajvíz miatt. Mindhárom cég tönkrement és tulajdonosaik a mai napig táncolnak a faunok figurái alatt a szökőkút körül és keresik pénzüket, amit a víz nyelt el. A három sikertelen kísérlet után a szállodát egy másik, szilárdabb talajú helyen építették fel. A háború előtti Hotel Oberschlesien a mai városi tanács elnökségének épülete.
|}
A [[Versailles-i béke]] [[1919]]-ben úgy rendelkezett, hogy a város hovátartozásáról népszavazásnak kell döntenie. Az [[1921]]. március 20-i szavazás eredményeképpen a járás Lengyelországra szavazott, azonban magában Gleiwitzben Németország került túlsúlyba. A III. sziléziai felkelés
során a várost elkerülték a harcok. Összetűzésekre a külvárosokban és a járásban került sor. 1921. júniusában angol páncélosok jöttek a városba, és a járást megszállták az antant egységei.
A szövetséges parancsnokság parancsa alapján Gleiwitzet és Zabrzét ideiglenes francia fennhatóság alá helyezték. A [[Népszövetség]] határozata alapján végül 1921. októberében határozat született, hogy Gleiwitz a weimari Németországhoz fog tartozni. A város [[Felső-Szilézia]] német részének egyik fontos központja lett, míg a hivatalos főváros [[Oppeln]] lett. Gleiwitzbe települt egy sor szervezet és intézet központja egyrészt a komoly ipari háttér, másrészt az új határ közelsége miatt. [[1924]]-ben a városhoz csatolták a Łabędyben lévő kikötőt, [[1927]]-ben pedig a környező településeket: Ligota Zabrska (Steigern), Sośnica (Oehringen), Szobiszowice (Petersdorf), Wójtowa Wieś (Richtersdorf) i Żerniki (Gröling). A lengyel szénimport visszatartása a szénellátás javulását eredményezte. A német tőke intenzív beruházásokat hajtott végre Sziléziában. Meghirdették a „Segítség a német keletnek" programot, melynek során fel akarták kelteni a Birodalom figyelmét erre a régióra, másrészt igyekeztek meggátolni a sziléziaiak nyugatra vándorlását. Ennek során sok új lakást és középületet építettek a munkás kerületekben.
Gleiwitz ennek következtében az új tartomány legnagyobb városa lett. Új iparvállaltok települtek ide, melyek révén a környék függetlenítette magát a korábbi lengyel gazdasági kapcsolatoktól. Alacsony kamatú kölcsönökkel ösztönözték a vállalkozókat, hogy Németország más részéről áttelepüljenek Sziléziába.
[[1939]]. augusztus 31-én itt szervezték meg a hírhedt [[gleiwitzi incidens]]t, az akkori gleiwitzi rádióállomás ellen. Ennek a provokációnak a célja az volt, hogy ürügyet adjon a német csapatok [[Lengyelország]] elleni támadására. A háború alatt a város ipara haditermelésre lett átállítva. Gleiwitzben az [[auschwitz]]i koncentrációs tábor négy altábora működött olcsó munkaerőt biztosítva. [[1945]]. január 24-én a [[Vörös Hadsereg]] elfoglalta a várost.
58. sor:
[[1964]]-ben Gliwicéhez csatolták Łabędyt és Czechowicét.
== Oktatás ==
* Sziléziai Műszaki Egyetem
* Gliwicei vállalatvezetési főiskola
* Gliwicei idegen nyelvek főiskolája – [http://nkjogliwice.webpark.pl/srodek.htm/ Főiskola honlapja]
* [[Lengyel Tudományos Akadémia]]:
** [http://www.iitis.gliwice.pl/ Elméleti és alkalmazott informatikai intézet]
** [http://www.iich.gliwice.pl/ Vegyészmérnöki intézet]
68. sor:
* [[:pl:Akademia Polonijna w Częstochowie|Częstochowai polonisztikai akadémia]] – Gliwicei részleg
== Ismert emberek ==
* Itt született [[Lukas Podolski]] német válogatott labdarúgó.
== Testvérvárosok ==
* {{Zászló|Németország}} [[Bottrop]], [[Németország]]
* {{Zászló|Németország}} [[Dessau]], [[Németország]]
81. sor:
* {{Zászló|Franciaország}} [[Valenciennes]], [[Franciaország]]
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.um.gliwice.pl/ Gliwicei Városhivatal Honlapja]
* [http://www.gliwice.uc.gov.pl/ Vámhivatal Gliwiceben]
| |||