„Kistormás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
1. sor:
{{Magyar település infobox
| név = Kistormás
| címer = HUN Kistormás COA.jpg
| régió = Dél-Dunántúl
| megye = Tolna
| kistérség = Szekszárdi
| rang = [[község]]
| polgármester = Csapó László
| irányítószám = 7068
| körzethívószám = 74
16. sor:
'''Kistormás''' (németül ''Klaadarmisch'' vagy ''Kleindarmisch'') [[község]] [[Tolna megye|Tolna megyében]], a [[Szekszárdi kistérség]]ben.
== Fekvése ==
A [[61-es főút (Magyarország)|61-es]] és [[6-os főút (Magyarország)|6-os ut]]at [[Paks]] és [[Pincehely]] között összekötő keresztúton, a [[63-as főút (Magyarország)|63-as út]] közelében fekszik a település.
== Története ==
A kistormási völgyben bronzkori leleteket és kelta ezüstpénzeket találtak.
A XVIII. század elején a település Kölesddel együtt Sinzendorf, majd a Mercy gróf birtokába kerül. Mercy, a temesvári Bánát telepítési biztosa saját birtokain is szívesen telepített le németeket. A nagyrészt [[Nassau]]ból és [[Hessen-Darmstadt]]ból érkezett telepesekkel elsősorban Kistormás-pusztát kívánta benépesíteni. Mivel az volt a terve, hogy később egyesíti Kölesddel, a német telepesek egy részét a kölesdi győzelem emlékét őrző Harc-hegyen túl helyezte el. Tervét azonban a kölesdi református magyarok és a kistormási evangélikus németek között [[1725]]-ben majd [[1730]]-ban támadt villongások miatt elvetette. A területet gróf Apponyi Antal vásárolta meg. Halála után a három fiú közül, Antal örökölte. Egyed Antal [[1829]]-ben gyűjtött adatokat a faluról: ''"Erdeje, folyóvize nem lévén, különösen becsben tartották a kistormásiak a szőlőhegyeiket, ahol nagyrészt vörösbort termeltek. ... Orvosa a falunak még nem volt."''
A legtöbben [[1900]]-ban lakták a falut, 1150 főt tartottak számon. A második világháború utáni lakosságcsere lényegesen megváltoztatta a népesség összetételét. Telepesek érkeztek az [[Alföld]]ről, a [[Felvidék]]ről. A falunak [[1990]] óta önálló önkormányzata van. Körjegyzőség működik [[Kölesd]]del. [[1996]]-ban avatták fel a háborús emlékművet, a község áldozatainak emlékére.
== Nevezetességei ==
Egy régi templom található itt, az evangélikus németek [[1777]]-ben építették fel barokk stílusban. A műemlékvédelem alatt álló épület berendezése – az oltár, a padok, a keresztelőkút – a templommal egykorú, és szintén barokk.
== Források ==
* Magyarország régiói - Dél-Dunántúl - Tolna megye. Főszerkesztő: Dr. Kasza Sándor 2005. Ceba Kiadó 153. o. {{hibás ISBN|963 9479 01 X}}
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.vendegvaro.hu/5-1387 Kistormás a Vendégvárón]
| |||