„Ladomérvágása” változatai közötti eltérés

2001-ben 838 lakosából 736 [[szlovákok|szlovák]] és 65 [[ruszinok|ruszin]] volt.

 

[[Felsővízköz]]től 6 km-re északkeletre a Ladomirka patak partján fekszik.

 

Neve eredetileg ''Vladimirova'' volt és valószínűleg a falut telepítő [[soltész]]ról nevezték el. [[1414]]-ben, más forrás szerint [[1364]]-ben [http://www.lemko.org/rusyn/ladomirova.html] említik először ''"Ladamerwagasa"'' néven, a Bebek família [[makovica]]i uradalmához tartozott. Az [[1427]]-es [[dézsma]]jegyzékben még nem szerepel. Később a Cudar család tulajdona, akik [[1458]]-ban kisebb várkastélyt is építettek ide. A [[15. század]]ban vámházat építettek itt, mely a [[Lengyelország]]ba menő kereskedelmi úton szállított árukat vámolta meg. [[1600]]-ban 16 portát számoltak össze a faluban, ezeken és a soltész házán kívül templom, plébánia, vámház, malom, iskola és egy kastély is volt a településen. [[1787]]-ben 102 házában 720 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból és erdei munkákból éltek. [[1806]]-ban a [[I. Napóleon|napóleon]]i háborúk során a nagy [[Oroszország|orosz]] hadvezér, [[Kutuzov]] csapatai foglalták el. [[1828]]-ban 128 háza és 946 lakosa volt. A [[19. század]]ban a falut többször sújtotta [[kolera]]járvány, mégis ekkor érte el lakosságának maximumát 1200 fővel.

 

[[1910]]-ben 836, többségben ruszin lakosa volt, jelentős [[németek|német]] kisebbséggel. [[1920]] előtt [[Sáros vármegye]] [[Felsővízközi járás]]ához tartozott. Az [[I. világháború]] után főként ortodox lakosság telepedett le a községben, akik 1924-re fel is építették saját templomukat és kolostorukat. A [[II. világháború]]ban a [[Duklai-hágó]] térségében nagy tankcsata zajlott, melynek során a falu majdnem teljesen elpusztult. A felszabadulás után újjá kellett építeni. Lakói később főként Felsővízköz üzemeiben dolgoztak.

 

 

 

{{források}}