„Lánzsér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: eo:Landsee |
a kisebb formai javítások |
||
21. sor:
| szöveg pozíciója = left
}}
'''Lánzsér''' ({{ny-de|Landsee}}) [[Sopronszentmárton]] településrésze, egykor önálló község [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Felsőpulyai járás]]ban.
== Fekvése ==
[[Felsőpulya|Felsőpulyától]] 18 km-re északnyugatra a [[Répce]] partján fekszik. Az itteni három hegycsúcs közül (Klosterberg, 745 m, Heideriegel, 659 m) a középső, a 627 m-es Várhegy a legalacsonyabb. A valamivel távolabb északra elnyúló Pauliberg 761 méterével a legmagasabb. Ez a négy hegy alkotja a Lánzséri hegyeket.
== Nevének eredete ==
Neve a német ''Landeshere'' (= az ország becsülete) kifejezésből származik.
== Története ==
Bár a göttweigi apátság egyik oklevele alapján már [[1158]]-ban lehet legalább egy lakótorony létére következtetni, egyes vélemények szerint a várat [[1173]]-ban építtette az Erchinger család. Más vélemény szerint [[II. András magyar király|II. András]] király egyik szentföldi kísérője, majd az ország nádora a Szák nembeli Bárcz fia Miklós építtette a szentföldi lovagvárak mintájára. Mivel fia Herránt magister 1250 körül fiú örökös nélkül halt meg a vár a királyra szállt. [[1263]]-ban [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király főasztalnokmesterének az Aba nembeli Lőrincnek adta. Ekkor említi először oklevél ''"Castrum Laanser"'' alakban. Ezután a [[15. század]]ig utódaié az Athinai családé volt. A család utolsó sarja, hogy birtokai ne szálljanak a királyra [[1425]]-ben a Garayaknak adta. A Garayak tulajdonjogát azonban a Nagymartoni grófok nem ismerték el. [[1445]]-ben, miután a Nagymartoni grófoktól zálogba kapta [[VI. Albert osztrák herceg]] foglalta el, majd tőle [[III. Frigyes német-római császár]]é lett annak ellenére, hogy a magyar király mindvégig a Garayakat ismerte el birtokosoknak . [[1482]]-ben Garay Jób halála után [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] hívének Grafenecker Ulriknak adta. [[1506]]-ban Weisspriach Zsigmond soproni főispán szerezte meg, majd tőle [[1548]]-ban Teufel Erasmus vásárolta meg. Az új birtokos [[1552]]-ben a [[palásti csata|palásti csatában]] török fogságba esett és Kostantinápolyban lefejezték.
A vár [[1508]] és [[1524]] közötti történetéhez tartozik az ún. „lánzséri viszály”. Weißpriach Ulrich halála után özvegye Gertraud ugyanis nem engedelmeskedett [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] parancsának a vár átadására, hanem rablóvezéreket fogadott a szolgálatába. A rablások és zsarolások fő elszenvedője Sopron városa volt, melynek kereskedőit a rablók rendszeresen megkárosították. A király erre Sopron városkapitányát Trenka Györgyöt bízta meg soproni fegyveresekkel a vár bevételével. Az ostromra végül nem került sor, mert a viszálynak Gertraud asszony fogságba ejtése, majd három éves fogva tartása véget vetett. [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király és Ferdinánd főherceg pedig megállapodtak abban, hogy vegyes bizottság vizsgálja ki és kezelje a határ mindkét oldalán elterjedt erőszakoskodásokat. Lánzsér végül Weißpriach János tulajdonába került
42. sor:
Fényes Elek szerint ''" Lánzsér, német falu, Sopron vmegyében, Ausztria szélén Sopronhoz 4 mfld. 602 kath. lak. Határa hegyes völgyes és sovány; van 419 h. urbéri szántóföldje, 48 h. rétje; a majorsági birtok nem tudatik. Spritczbach nevü patakja van. A helységtől nem meszsze áll egy nagyszerü várnak omladéka, 1772-ben égett le. Hajdan Eördög család birta; ugyan ezen vár alatt látható egy régi malom omladéka, mellyel az itteni németek maig is Teufelsmühlenek neveznek, végre egy másik emelkedettebb hegyen a Camaldulensisek zárdájának romjai lepik meg a vándort, mellynek főépületfalai még egészen, az egyes celláknak pedig alapjai láthatók; e ezen hely e vidéken legkiesb, hol sok utas gyönyörködve mulat. Birja a helységet h. Eszterházy."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Lánzsér az [[1876]]. évi községrendezéskor végképpen elveszítette mezővárosi rangját, és ezután egyszerű kisközségként tartotta meg önállóságát egészen az 1971. évi községösszevonásokig, amikor Sopronszentmárton mezővároshoz csatolták.
[[1910]]-ben 547, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Ekkor mind a 102 lakóháza kőből vagy téglából épült. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Sopron vármegye]] [[Felsőpulyai járás]]ához tartozott. 2001-ben 285 lelket számlált
== Nevezetességei ==
* A 12. századi vár jelentős romjai a 627 m magas Várhegyen már messziről láthatók. A vár ma Közép-Európa egyik legnagyobb várromja, romjaiban is impozáns. Az épület magját képező lakótorony a 13. század elején épült. A tornyot és az ahhoz csatlakozó késő gótikus udvart négy falgyűrű veszi körül. A külső védőfalat sokszögletű és kerek bástyákkal erősítették meg, a falak között árkok húzódnak. Az első várkapun az 1668-as évszám olvasható, a második és a harmadik kapu fölött torony emelkedik. A sokszögletű lakótorony nyugati fala 10 m vastag, keletről egy 15. századi gótikus lakószárny csatlakozott hozzá. Az utoljára épült felső várban látható a barokk szárny, benne a Szent. Miklós kápolnával. Az erődítményt három fal és két árok védte.
* A Klosterbergen az [[1700]]-ban alapított [[kamalduliak|kamalduli]] kolostor romjai láthatók. A falakat 1990-től konzerválták, a terepet megtisztították. 2003-ban az egykori Öregtorony teraszához csigalépcsőt építettek, ahonnan kelet és délkelet felé nyílik pompás kilátás a Fertő tóra és a Balaton körüli hegyekre.
* Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1800]]-ban épült, mai formáját az [[1909]]-es átépítéssel nyerte el. Szószéke [[1786]]-ban készült, eredetileg a bánfalvi pálos templomban állt.
== Képgaléria ==
<gallery>
Kép:Lánzsér légifotó0.jpg
63. sor:
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.geocities.com/zoliren2/lanzser/lanzser.htm Lánzsér vára (képes ismertető)]<!--Ne vedd ki a nem működő geocities linket! A későbbiekben javítani fogjuk, de ahhoz itt kell lennie! 2010. jan. 19.--> {{hu}}
* [http://www.magyarorszag-szep.hu/Lanzser/index.html Rövid képes ismertető a várról] {{hu}}
* [http://www.mosonvarmegye.eoldal.hu/cikkek/szomszedolas-_varak_-telepulesek_-kirandulohelyek_/a-lanzseri-var_-lanzser-tortenete-_burgenland_ Lánzsér várának története] {{hu}}
* [http://jupiter.elte.hu/lanzser/lanzser.htm Lánzsér vára a magyar várak honlapján] {{hu}}
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2461 Légifotók Lánzsérról]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2303 Fotók a várról]
72. sor:
* [http://www.landseeaktiv.at/burgruine/ruine/ruine.htm Lánzsér leírása] {{de}}
== Jegyzetek ==
<references/>
| |||