„Lindau” változatai közötti eltérés

67 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
kisebb formai javítások
a (Bot: következő hozzáadása: war:Lindau)
a (kisebb formai javítások)
 
== Földrajz ==
=== Fekvése ===
A történelmi óváros egy 68 hektáros part menti [[sziget]]en fekszik, ami a [[Vatikán]] területének másfélszerese. A szigetet egy [[gát (építészet)|gát]] és egy [[híd]] köti össze a szárazfölddel. A lindaui főpályaudvar is a szigeten található. A városhoz tartozik még egy kisebb, [[Hoy]] nevű sziget is. A város és az [[Ausztria]] közötti határt a [[Leiblach]] folyó képezi. Mára Lindau jócskán túlnőtte az eredeti területéül szolgáló szigetet, és a szárazföldön több, mint 30  km²-es területet is magába foglal.
 
==== Éghajlat ====
[[Fájl:Lindau Stadteile und Nachbarn.png|bélyegkép|jobbra|250px|Lindau városrészei és a szomszédos települések]]
Lindau a [[Sváb-Bajor-medence]] és az [[Alpok]] vonulatai között fekszik. A [[hegyvidéki éghajlat]] közelsége magasabb csapadékot és alacsonyabb évi középhőmérsékletet okoz. Lindau [[Németország]] egyik legcsapadékosabb területén fekszik, az évi átlagos csapadékmennyiség 1420  mm körüli. A legcsapadékosabb hónap a [[június]], amikor több mint kétszer annyi [[eső]] hullik, mint a legszárazabb [[február]]ban. A csapadék éves eloszlásának ingadozása magasnak mondható.
 
=== Városrészek ===
{| width = "50%"
|- valign = "top"
|
* Schönau
* Unterreitnau
* Zech
|}
 
== Történelem ==
=== Korai történelem ===
 
Lindau és a Bodeni-tó környéke ősidőktől kezdve lakott terület, amit a tóban több helyen is megtalált cölöpházak maradványai bizonyítanak. A szárazföldi Aeschach városrészben a [[2. század|2.]] vagy a [[3. század]] elejéről származó [[római kor]]i településnyomokra bukkantak.
 
=== Középkor ===
[[Fájl:Lindau-Ansicht 1579.jpg|bélyegkép|jobbra|230px|Lindau 1579-ben]]
Lindau első írásos említése [[882]]-ből, egy [[Sankt Gallen-i kolostor|Szent Galleni]] szerzetes tollából származik. Ez a feljegyzés egy apácakolostorra, vagy annak elődjére vonatkozik, amelynek neve "''Unsere Lieben Frau unter den Linden''" ''(Miasszonyunk a hársfák alatt)'' volt. A zárdát valószinűleg Adalbert, Raetia grófja építtette a [[9. század]] elején.
Lindau nevének jelentése: "sziget, ahol hársfák nőnek. A város [[13. század]]ból származó címerében a hársfa szimbóluma máig őrzi ezt a történetet, melynek leveleinek száma a századok folyamán három és tizenöt között változott.
 
A város piaca [[950]]-ből származik, és eredetileg a szárazföldön volt, de [[1079]]-ben, az [[invesztitúraharc]]ok idején biztonsági okokból a szigetre költöztették. A piacon borral, a Szent Gallen-i szerzetesek által termelt gyümölccsel és zöldséggel, valamint lennel és a hajóépítéshez szükséges kenderrel kereskedtek. A környékről zsírt, sajtot és szarvasmarhát, a sváb gazdák pedig gabonát vittek a vásárokra. A helyi kereskedelem hamarosan kiegészült a déli vidékekkel való távolsági kereskedelemmel. A [[15. század]]tól egészen [[1826]]-ig közvetlen kereskedelem folyt Lindau és [[Milánó]] között.
[[1728]]-ban tűzvész pusztította el az óváros egy részét. Az épületeket az akkor dívó [[barokk]] stílusban építették újjá.
 
=== 19. század ===
[[Fájl:Lindau Diebsturm 1865.jpg|bélyegkép|jobbra|160px|A tolvajok tornya egy 1865-ös rajzon]]
[[1802]]-ben, a [[Német-római Birodalom]] felbomlásának időszakában és a napóleoni háborúk idején a város elvesztette jogait, az ezeréves apácakolostort pedig [[szekularizáció|szekularizálták]]. [[1804]]-ben a város és a zárda Ausztriához került, majd [[1806]]-ban az újonnan megalakult [[Bajor Királyság]] területéhez csatolták.
A hajózást [[1824]]-ben bővítették, majd a század közepén kiépült a vasút [[Augsburg]] és [[Bregenz]] irányába. Az új kikötő [[1856]]-ból származik az oroszlán szobrával és Bajorország egyetlen világítótornyával, amelyek azóta Lindau jelképévé váltak.
 
=== 20. század ===
 
Ludwig Siebert főpolgármaster [[1922]]-ben Lindauhoz csatolta a közeli szárazföldön fekvő Aeschach, Hoyren és Reutin nevű településeket. Ugyanő lett Bajorország első [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|nemzetiszocialista]] polgármestere, majd [[Adolf Hitler|Hitler]] hatalomátvétele után bajor miniszterelnök [[1933]]-tól [[1942]]-ben bekövetkezett haláláig.
 
== Politika ==
=== Polgármesterek ===
* 1861–1868: Oskar Stobäus
* 1868–1870: Johannes von Widenmayer
* 1870–1873: Ludwig Britzelmayr
* 1873–1894: Oskar von Lossow
* 1894–1919: Heinrich Schützinger
* 1924–1933: Ludwig Siebert, Bajor Néppárt, majd 1931-től: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt(NSDAP)
* 1933–1939: Fritz Siebert ( Ludwig Siebert fia)
* 1939–1945: Josef Haas
* 1945: Franz Eberth
* 1945–1956: Walter Frisch
* 1956–1964: Josef Haas
* 1964–1988: Josef Steurer, pártfüggetlen
* 1988–2000: Jürgen Müller
* 2000-től: Petra Meier to Bernd-Seidl, pártfüggetlen
 
=== Partnervárosok ===
 
* {{zászló|Franciaország}} [[Chelles]], [[Franciaaország]]
* {{zászló|Svájc}} [[Reitnau]] (Ober- és Unterreitnau városrészekkel), [[Svájc]]
* {{zászló|Németország}} [[Lindau (Szász-Anhalt)|Lindau]], [[Szász-Anhalt]], [[Németország]]
 
== Nevezetességek, látnivalók ==
=== Kikötő ===
[[Fájl:Lindau Leuchtturm Löwe.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|A kikötő]]
[[Fájl:Altes Rathaus Lindau 2.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|A régi városháza]]
A város jelképének számít, bejáratát egyik oldalról az [[1856]]-ban épült világítótorony, a másik oldalról egy oroszlán szobra szegélyezi.
 
=== Városi pályaudvar ===
 
Már az első pályaudvar is a szigeten épült [[1853]]-ban, mivel fontossá vált, hogy a kikötőbe érkező árukat közvetlenül lehessen vasúton továbbszállítani. A mai pályaudvar [[1913]] és [[1920]] között épül, és a [[Jugendstil]], azaz a [[szecesszió]] jegyeit viseli magán.
 
=== Régi városháza ===
 
A régi városháza (''Altes Rathaus'') [[1422]]-ben épült [[Gótika|gótikus]] stílusban, majd [[1576]]-ban a [[reneszánsz]]nak megfelelően átépítették, és egy lépcsőzetet is kapott. A hátsó falán a a város történetét felelevenítő festmény található, amely a [[19. század]]ban készült [[Historizmus|historizáló]] stílusban. A sétálóutca felöli oromzat alatt egy díszes külső lépcső is található. [[1496]] és [[1497]]-ben a városháza gótikus tanácstermében tartották a birodalmi gyűlést (''Reichstag'').
 
=== Mangturm ===
 
A ''Mangturm'' (Mang-torony) régen világítótoronyként funkcionált és [[1180]]-tól [[1300]]-ig volt használatban. Húsz méteres magasságágával még néhány templomtornyot is leköröz. A kikötő mellett álló épület valamikor a városfal végét jelentette, és a [[19. század]]ig csupán egy vonathídon keresztül lehetett megközelíteni. A tornyot a tetejét díszítő színes cserepek teszik könnyen felismerhetővé. Nevét a közelben egykor működött [[posztó]][[céh]]ről kapta (Mang vö. [[mángorló]]).
 
=== Tolvajok tornya ===
 
A tolvajok tornya (''Diebsturm'') az óváros északi végében épült a városfal részeként [[1380]]-ban. Sokáig börtönként szolgált, a neve is innen ered. A ''Diebsturm'' a városfal több ágának találkozásánál volt található, környékén a [[13. század]]ból származó védelmi árkok feküdtek. Ezeket később feltöltötték, a városfal köveit pedig a kikötő kiépítésénél használták fel. Az árkok és a falak helyét néhol az utcák és a házak vonalának futásán lehet felismerni.
A [[19. század]]ra az erődrendszer nagy részét lebontották, a köveket pedig a kikötő [[1811]]-es, valamint [[1853]]-[[1856]] közötti kiépítésére és modernizálására használták fel.
 
=== Maximilianstraße ===
 
A sziget sétáló és főutcája, amit a [[16. század|16.]] és [[17. század]]ban épült polgárházak szegélyeznek. A házak tornácai, ablakai és oromzata gazdagon díszítettek, sok falat festmények borítanak.
 
=== Haus zum Cavazzen ===
 
A festett homlokzatú ház [[1728]]-[[1729]] között épült [[barokk]] stílusban az [[apenzell]]i építész, [[Jakob Grubenmann]] tervei alapján. A híres művészettörténész, [[Georg Dehio]] „a Bodeni-tó legszebb házának” nevezte az épületet. [[1928]] óta itt kap helyet a városi múzeum.
 
=== Lindavia-kút ===
 
A kutat [[II. Lajos bajor király]] trónralépésének huszadik évfordulója alkalmából építették vörös márványból. A tetején a város védője, Lindavia látható egy hársfaággal. A többi figura a város gazdagságát: a kikötőt, a halászatot, a borászatot, és a földművelést jelképezi.
 
== Gazdaság ==
=== Vállalatok ===
 
Korábban Lindau textilipari központnak számított. Mára a rengeteg kisvállalkozás mellett megjelentek a nagyvállalatok is, mint például a munkagépek gyártásáról ismert Liebherr. A városban található a Domicil lakberendezéső cég németországi központja.
Az ívóvízellátás a [[nonnerhorn]]-i és a [[hoyerberg]]i víztárorozókból történik, amelyek a Bodeni-tóból nyerik a vizet. A [[földgáz|gázellátást]] a várost [[Oroszország|orosz]] importgázból fedezi.
 
=== Turizmus ===
[[Fájl:Lindau SvG.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|A kikötő esti fényekben]]
A várost egyedülálló fekvése, és történelmi óvárosa miatt rengeteg turista keresi fel. A nyári hónapokban ez jelenti a fő bevételi forrást. Az évente megrendezett események, mint a [[Nobel-díj]]asok Gyűlése és a [[pszichoterápia|Pszichoterápiás]] Hetek szintén sok látogatót vonzanak. A várost érintik a [[Németország]] alpesi területén futó kiránduló utak, valamint Lindau az egyik állomása a [[Bodeni-tó]] körüli [[Kerékpárút|kerékpár-]] és túraútvonalaknak.
 
=== Gasztronómia ===
 
A [[sziget]]en lévő [[Étterem|éttermek]] célcsoportja elsősorban a várost egy napra meglátogató turisták, míg a szárazföldi városrészek éttermei a lindauiakat és a közeli osztrák városokból ide látogatókat szolgálják ki.
131 512

szerkesztés