„Losonctamási” változatai közötti eltérés

|weboldal = www.obec.tomasovce.szm.sk

}}

 

 

A falu első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király [[1247]]. [[augusztus 3.|augusztus 3-án]] [[Zólyom]]ban kibocsátott oklevelében ''"Tamasy"'' alakban történik. Több nemesi család birtoka, majd a divényi és a halicsi uradalom része. [[1351]]-ben [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] oklevelében szerepel. [[1469]]-ben a divényi váruradalom részeként a Hunyadi Mátyás és a pártütők közötti harcokban említik. A [[16. század]] második felétől egyre gyakrabban érték török támadások. [[1575]]. [[július 25.|július 25-én]] Divény vára és tartozékai is török kézre kerültek. A várat a tizenötéves háború során gróf Pálffy Miklós serege foglalta vissza [[1593]]-ban, ezzel Tamási is felszabadult. Lakói a század második felében felvették a református hitet. A [[18. század]] végén [[Bél Mátyás]] georáfiai művében Tamásit módos faluként írja le, mely ekkor a Zichy és Szemere családok birtoka.

Többször pusztították tűzvészek, így [[1704]]-ben, [[1714]]-ben. [[1782]]-ben, [[1834]]-ben és [[1857]]-ben is. Nagy járványok pusztítottak [[1710]]-ben, amikor a [[pestis]] és [[1831]]-ben, amikor a [[kolera]] érte el a települést. A 18. században sörfőzde üzemelt a községben. [[1828]]-ban 102 háza volt 815 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, háziiparral foglalkoztak.

Vályi András szerint ''"TAMÁSI. Magyar falu Nógrád Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Losontzhoz közel, mellynek filiája; határja ollyan, mint Gergelyfalváé."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

 

 

[[1910]]-ben 909, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig területe [[Nógrád vármegye]] [[Losonci járás]]ához tartozott.

 

 

 

{{források}}