„Misérd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: III. András hivatkozások kékítése, |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
'''Misérd''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Nové Košarišká'', [[német nyelv|németül]] ''Mischdorf'') Dunajská Lužná településrésze, korábban önálló falu [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Pozsonyi kerület]]ben a [[Szenci járás]]ban.
[[2001]]-ben Dunajská Lužná 2932 lakosából 2640 szlovák és 196 magyar volt.
== Fekvése ==
[[Pozsony]] központjától 13 km-re délkeletre fekszik, ma az egykori [[Dénesd]] és [[Torcs]] helységekkel együtt alkotja [[Dunajská Lužná]] községet.
== Története ==
A falu területén már a korai vaskorban állt egy a hallstatti kultúrához tartozó település, melynek temetőjét az 1960-as években tárták fel. A temető központi részén fejedelmi sírt tártak fel egyedülállóan gazdag kerámia mellékletekkel.
A középkori település a hagyomány szerint a Dunához közelebb feküdt. A falu [[13. század]]ban már létezett, hiszen ekkor már temploma is megvolt. [[1206]]-ban említik először. [[1294]]-ben az akkor puszta helyet [[III. András magyar király|III. András]] király Hertlin pozsonyi bírónak adta. [[1332]]-ben a pápai tizedjegyzék ''"Misser"'' néven említi. [[1356]]-ban említik Péter nevű plébánosát. [[1553]]-ban Serédy Gáspár, Mérey Mihály és Farkas Ignác a birtokosai. [[1647]]-ben részben a Kerekes család, részben az éberhardi uradalom birtoka. Később birtokosai a Maholányi, Pálffy, Balassa és Apponyi családok voltak.
Vályi András szerint ''"MISERDI. Misdorf. Magyar, és német falu Posony várm. az Eberhárdi Urasághoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik é. Püspöky, n. k. Dienestinek szomszédságokban, d. az öreg Duna keríti határját, melly 3 nyomásbéli, földgyei, réttyei jók, erdõjök is van, lakosai fuvaroznak, és gabonával kereskednek.
"'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Misérd, német falu, Poson vármegyében, a Posontól Somorjába vivõ országutban, Posonhoz 2 órányira, Dienesdi mellett. Lakja 185 kath., 498 evang. Van kath. paroch. temploma, evang. anyaszentegyháza, vendégfogadója. Termékeny jól mivelt határa mindent gazdagon terem; erdeje is van. F. u. az eberhardi uradalom.
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Pozsony vármegye monográfiája szerint ''"Misérd, kisközség a Felső-Csallóközben, 90 házzal és 567 német és magyar lakossal, a kik között azonban a németek többségben vannak. Vallásuk róm. kath. és nagyobb számban ág. evangélikus. Körjegyzőségi székhely. Az itt elterjedt hagyomány szerint a község hajdan nehány kilométerrel közelébb feküdt a nagy Dunához, mint ma, t. i. az u. n. Friedhof-Garten dűlő helyén. Első írott nyomaival 1206-ban találkozunk és ekkor, valamint 1216-ban Misde és Miser néven van említve. Ősidők óta megült hely, mire a határában levő pogány kori őrdombok mutatnak. A lakosok ezeket kuruczdomboknak nevezik. 1294-ben puszta, néptelen hely volt és Pozsony vár tartozéka, melyet III. Endre Herculinus pozsonyi bírónak adományozott. Úgy látszik azonban, hogy ekkortájt még más birtokosa is volt, mert 1302-ben Homorói Jakab a maga birtokát Hertlin pozsonyi bírónak adja el, a ki kétségkívül azonos az előbb említettel. 1349-ben a pozsonyi káptalan ismét egy pozsonyi bírót, Jakab nevűt, iktat e község birtokába. Az 1553-iki összeírás szerint Miserdy faluban Serédy Gáspár 5, Mérey Mihály 3 és Farkas Ignácz 2 portával bír. 1647-ben részben a Kerekes család birtoka, részben Éberhard várának tartozéka volt. A mult század elején az Apponyiak, a Pálffyak, a Maholányiak, és a Balassák voltak az urai. Kath. templomát Pázmány a régiek között említi. 1390-ben is mint rég fönnálló templom szerepel. 1735-ben és 1773-ban átalakították, de 1852-ben leégett. Ma a templomnak csak románstilű szentélye van kis templommá átalakítva. Az evangélikus templom 1814-ben épült. A községben van posta és vasúti állomás; távírója Püspöki."'' <ref>{{Borovszky}} Pozsony vármegye.</ref>
20. sor:
[[1910]]-ben 560, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Somorjai járás]]ához tartozott. [[1974]]. [[január 1.|január 1-jén]] egyesítették a szomszédos Dénesd és Torcs községekkel.
== Nevezetességei ==
* [[Szent Márton]] tiszteletére szentelt kápolnája helyén eredetileg a [[13. század]]ban épült templom állt, melyet [[1770]]-ben [[barokk stílus]]ban építettek át. A templom [[1854]]-ben az egész faluval együtt leégett. Ezután épült fel a ma is látható kápolna.
* Evangélikus temploma [[1814]]-ben épült [[klasszicista stílus]]ban.
== Külső hivatkozások ==
* [http://dunajskaluzna.sk/ A község hivatalos oldala]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=1&obec=539 Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-562467&pos_y=-1287940&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Nov%E9%20Ko%9Aarisk%E1%2C%20Senec Misérd Szlovákia térképén]
== Források ==
{{források}}
| |||