„Muraszentmárton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a gótika (linkjav.) |
a kisebb formai javítások |
||
16. sor:
| weboldal = www.svetimartin.hr
}}
'''Muraszentmárton''' ([[Horvát nyelv|horvátul]] ''Sveti Martin na Muri'', [[1965]] és [[1991]] között ''Martin na Muri'') falu és községközpont [[Horvátország]]ban, [[Muraköz|Muraköz megyében]]. [[Horvátország]] legészakibb települése, és egyúttal határetkelő [[Szlovénia]] felé.
== Fekvése ==
[[Csáktornya|Csáktornyától]] 20
== A község települései ==
A községhez 13 falu tartozik: [[Békásd]] ''(Žabnik)'', [[Felsővéghegy]] ''(Gornji Koncovčak)'' [[Györgyhegy]] ''(Jurovčak)'', [[Györgyike (település)|Györgyike]] ''(Jurovec)'', [[Göröghegy]] ''(Grkaveščak)'', [[Hétház]] ''(Čestijanec)'', [[Majorlak]] ''(Marof)'', [[Szentmargithegy|Margithegy]] vagy [[Szentmargithegy]] ''(Kapelščak)'', [[Muranyirád]] ''(Brezovec)'', '''Muraszentmárton''' ''(Sveti Martin na Muri)'', [[Ormos]] ''(Vrhovljan)'', [[Tündérlak]] ''(Lapšina)'' és [[Várhegy]] ''(Gradiščak)''.
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint történetének kezdetei az ókorig nyúlnak vissza, amikor mai Várhegy falu területén kelta és illír település állt. Muraszentmárton maga, ahogy a korabeli források, így a [[3. század]]ban összeállított ''"ltinerarium Antonini"'' is bizonyítják, az [[1. század]]ban alapított római kori Hallicanum városa helyén épült. Az 1977-78-ban majd 1985-ben végzett ásatások során, amelyek egy nagy kiterjedésű, mintegy 3 km2 nagyságú római település nyomait tárták fel. Az elsőtől a negyedik századig régészeti leletek sora (áldozati oltár, pénzérmék, kerámiák) került elő. A várost láthatóan szabályos építési terv alapján építették fel, melyet az egymást derékszögben keresztező utcák szabályos alakja is bizonyít. A feltárás során előtűntek a régi városnegyedek a város fóruma és a község délnyugati részén fekvő kora császárkori temető maradványai. A feltárt, gazdag mellékletekkel ellátott sírok az 1. század második felétől a 4. századig terjedő időszakból származtak.
A mai település nevének első említése ''"Sancti Martini"'' alakban a zágrábi püspökség okleveléből, [[1334]]-ből datálódik. [[1478]]-ban ''"Zenth Marton"'', [[1501]]-ben ''"Sancti Martini Superior"'' ''(Felsőszentmárton)'', [[1507]]-ben ''"Mwrazenthmarthon"'' néven említik a források.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref>
Legősibb fennmaradt emléke a gótikus eredetű, később barokk stílusban átépített Szent Márton-templom. A település első temploma minden bizonnyal még fából épült. A késő gótikus templomot a [[15. század]] közepén szentelték fel. A község története szorosan kapcsolódik a Muraköz történetéhez. A századok során birtokosai a Lackfi, a Cillei, a Zrínyi, az Althan és a Festetics családok voltak. A [[16. század]]ban erre is terjedt a reformáció, melynek egyik lelkes támogatója volt Zrínyi György, a falu földesura is. Barátjának és bizalmasának Mallekóczy Miklós bajcsai várkapitánynak itt volt a birtoka és a családi sírboltja is, ahova [[1603]]-ban temették. Sírköve ma a csáktornyai múzeumban látható. Fia Miklós 1614-ben bárói rangra emelkedett és 1625 után Zrínyi Miklós özvegyét, Széchy Erzsébetet vette feleségül. Várkastélyuk az 1930-as évekig fennállt, ekkor rossz állapota miatt lebontották Anyagát a lakosság házainak építéséhez használta fel.
Vályi András szerint ''" SZENT MÁRTON. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, határja középszerű."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Az itteni föld mindig termékeny volt, különösen a szőlőművelésre alkalmas, de virágzott a földművelés és az állattenyésztés is. A [[19. század]]tól sok helyi férfi dolgozott a Muraköz környező üzemeiben. [[1972]]-ig szénbánya is működött itt. Téglagyárában sokáig nehéz kézi munkával vetették a téglát. A 20. század elején kőolaj utáni fúrás közben termálvizet találtak a településen. Az első fürdőmedencét [[1931]]-ben építették.
[[1920]] előtt [[Zala vármegye]] [[csáktornya]]i járásához tartozott. [[1941]] és [[1944]] között ismét [[Magyarország]]hoz tartozott. [[1965]] és [[1991]] között a település nem használhatta a Sveti (a.m. [[szent]]) előtagot, így azt ''Martin na Murinak'' nevezték (a.m. ''Muramárton''). Ma a 22 muraközi horvát község egyike 25,14 km2 területtel és 2958 lakossal.
44. sor:
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.svetimartin.hr/ Muraszentmárton honlapja]
* [http://www.svetimartin-zupa.com Muraszentmárton község honlapja (horvát nyelven)]
* [http://www.sveti-martin.com Muraszentmárton-Horvát turizmus Rt.]
* [http://www.viasanctimartini.eu/cgi-bin/via/index.cgi?view=ck&tID=311&nID=5071&nyelv=hu Muraszentmárton a Szent Márton-út honlapján]
* [http://mek.niif.hu/01800/01850/html/02.htm Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története.]
* [http://www.toplicesvetimartin.hr/ A termálfürdő honlapja]
== Jegyzetek ==
<references/>
| |||