„Nepomuki Szent János-szobor (Bagota)” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
(Ordódy link)
a (kisebb formai javítások)
{{coor title dms|47|53|12.78|N|18|11|52.08|E}}
[[Fájl:Bagota28.JPG|thumb|250px|A Nepomuki Szent János-szoborcsoport]]
A barokk '''Nepomuki Szent János-szoborcsoport''' [[Bagota]] település ([[1971]] óta [[Ógyalla]] városrésze) értékes műemléke. A 64-es főút mellett áll, a település központjában. A népnyelv gyakran ''Szentháromság'' néven is emlegeti.
 
== Leírása ==
A mészkőből készült szoborcsoport a 64-es ([[Komárom (Szlovákia)|Komáromot]] [[Érsekújvár]]ral összekötő) főút nyugati oldalán áll, Bagota központjában. A szoborcsoportot gesztenye- és tujafák veszik körül, déli szomszédja a 19. században épült (az 1990-es években újjáépített) református harangláb.
 
A háromszög hatású szoborcsoport oszlopszerű talapzatán áll [[Nepomuki Szent János]] szobra, feje felett dicsfénnyel, melyen hatágú csillagok láthatóak. A szobor jobb kezén található a feszület, baljában pálmaágat tart. Az oszlopzat alsó része körül csigavonalas talapzatokon állnak [[Szent Flórián]], [[Szent Rókus]] és [[Szent Sebestyén]] szoboralakjai, alattuk pedig három angyalszobor látható, kezükben kürttel. A szobor talapzatán egy oltárasztal található, mely alatt [[Szent Rozália]] fekvő szobra látható.
 
== Története ==
[[Fájl:Bagota26.JPG|thumb|250px|Szent Sebestyén szoboralakja]]
A szoborcsoportot az Ordódy-család (mely Bagota legnagyobb birtokosa volt) emeltette [[1770]] körül. A szobor fenntartására ''[[Ordódy Tódor]]'' [[esztergom]]i [[kanonok]] [[1864]]. [[január 25]].-i végrendeletében 100 forintnyi alapítványt tett (ez később elértéktelenedett). [[1899]]-ben a szobrot és mellékalakjait ''Andrejka József'' budapesti szobrászművész felújította. A 19. század végén a szoborcsoport egyes részeit leszerelték és [[Budapest]]re vitték.
 
[[1900]]-ban a Komárom vármegyei és városi Múzeum Egyesület felhívást intézett a vármegye lakosságához a műemlék védelméért (a szobrot az Országos Múzeum Egyesület műemlékként tartotta számon). ''Ordódy Antal'' 300 koronás alapítványt tett a század elején a szobor védelmére.
 
[[1938]] novemberében a szobrot megrongálták, az angyalok lábait letörték, majd később Szent Rozália alakját is darabokra törték. Ebben az évben a bagotaiak a szobornál fogadták a bevonuló honvédeket. A második világháború előtt a Nepomuki Szent János ünnepéhez legközelebbi vasárnapon litániát tartottak itt. Az 1990-es évekig a szobornál búcsúkor kirakodóvásárt tartottak, a körhinta is itt állt. Sokáig a szoborcsoportnál tartották az oláhcigányok hagyományos esküvőiket, ahol a vajda adta össze a párokat.
 
''Dénes Éva'' [[1989]]-ben kéziratában írta le a szobor állapotát és hívta fel a figyelmet a restaurálás szükségességére (egyben a szobor áthelyezését is javasolta a forgalmas útvonal mellől). Ekkoriban még alacsony téglakerítés övezte a szobrot, Szent Rókus alakja fej és láb nélkül állt, Szent Rozália szobra is szinte felismerhetetlen volt. Az [[1990-es évek]]ben a szoborcsoportot felújították, visszahelyezték rá azokat az elemeket, melyeket korábban a [[Szent Anna-templom (Bagota)|Szent Anna-templomba]] menekíttek. Szent Rókus szobrát másolattal kellett pótolni, mivel az eredeti addigra eltűnt.
 
== Képtár ==
<gallery>
Kép:Bagota30.JPG|Nepomuki Szent János szobra
</gallery>
 
== Forrás ==
{{Commons|Category:Column in Bohatá}}
* Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei, 167-170.p.
131 512

szerkesztés