„Nezsider” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a
a (kisebb formai javítások)
[[Fájl:Neusiedl am See 01 090110.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|A nezsideri római katolikus plébániatemplom]]
Eredetileg [[gyepü]]vidéki [[Besenyők|besenyő]] település, első említése [[1209]]-ből ''Villa Sumbotheil'' (Szombathely) néven, ami piactartási jogára utal. A valószínűleg fejlett települést a [[tatárjárás]] söpörte el, ezt követően [[németek|német]] telepesek népesítik be (1282-ben már újra él a falu, melyet ekkor már ''Neusiedel''-nek, azaz ''Újtelep''-nek hívnak), német lakosait egy [[1313]]-as oklevél mint vendégeket ''(hospites)'' említi. Ekkor már állt a település régi temploma is. [[1427]]-ben a szentgyörgyi és bazini grófok voltak az urai. [[1440]]-ben várában éjszakázott a menekülő [[Luxemburgi Erzsébet|Erzsébet királyné]] fiával [[V. László magyar király|Lászlóval]], [[Albert magyar király|Albert király]] fiával. [[1517]]-ben [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] királytól vásártartási jogot kapott. [[I. Ferdinánd]] borkiviteli joggal ruházta fel Nezsidert. A hódoltság idáig nem terjedt ki, de a község a végvári portyákat sűrűn megszenvedte, a Tábor-dombon működő őrállásból füstjelekkel figyelmeztettek a török veszélyre.
Birtokosai [[1600]]-ban [[Nádasdy László]], [[1644]]-ben [[Lippay Gábor]], 20 év múlva a [[Széchényi család]]. [[1679]]-ben [[Szécsényi György]] győri püspök a budai [[jezsuita]] rendházra hagyományozta a zálogjogot. [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]] hadai pusztították. [[1645]]-ben a pestisjárvány 544 áldozatot követelt a városban. [[1683]]-ban a [[Oszmán Birodalom|törökök]] bécsi hadjáratuk során elpusztították, sok polgárház mellett a plébániatemplom is leégett. Pálos kolostora [[1687]] és [[1786]] között működött. [[1708]]-ban a [[kurucok]] foglalták el, 200 katonát és polgárt gyilkoltak meg kegyetlenül. [[1809]]-ben a városnak [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] seregét kellett elszállásolnia és ellátnia. Az [[1920]]-as [[trianoni békeszerződés]]sel Ausztriához került. ''Neusiedl am See'' az osztrák közigazgatásban nem sokkal az elcsatolás után, [[1926]]-ban [[város]]i rangot kapott.
 
Vályi András szerint ''" NIZSIDER. Neusiedl. Mező Város Moson Várm. földes Urai H. Eszterházy, M. Óvári Uradalom, és a’ Religiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Nyúlashoz 1/2, Pándorfhoz északnak 1, Vedényhez 1/2, Posonyhoz pedig 4 1/2 órányira a’ Fertő Partyán, hajdan a’ Magyar Királynéknak szállást is szolgáltatott, ’s Levéltárja nevezetes vala, míg a’ hadi viszontagság meg nem emésztette. A’ Sz. Pál Szerzetebéli Atyáknak 1680dik esztendő óta virágzott vala itten vólt Rezidentziájok, és hajdan erősségje is vólt. Vannak Országos, és héti vásárjai is, mellyekre a’ szomszéd Ausztriabéliek számosan meg jelennek, helyben Ispotállya van, hegyes, és követsek határja, többnyire szőlőkből áll, szántó földgye rozsot terem, mivel másra alkalmatlan, erdeje, és a’ Fertő partyán veteményes, és gyűmöltsös kertyei vagynak, legelőjök, ’s mezejek nem igen nagy, piatza helyben."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[Fájl:Neusiedl am See 10 090110.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A befagyott [[Fertő]] Nezsidernél télen]]
== Nevezetességei ==
* A település táji környezetét jelentő [[Fertő]] tó 2001 óta a [[világörökség]] része.
* A [[római katolikus egyház|római katolikus]] plébánia templomot [[Szent Miklós]]nak és [[Szent Gál]]nak szentelték. A gótikus eredetű épület (1464) legjelentősebb látnivalója a 18. századból származó szószék, a „Halász-szószék”. A 17., majd a 18. században átépítették, barokk átépítője [[Wimpassinger György]]. A 18. századi oltárkép érdekessége, hogy [[Szűz Mária]] lábainál a korabeli Nezsider látható.
* Szt. János-, vagy ''Remetekápolna''. Barokk stílusban épült egy korábbi remetelak helyén a város délkeleti végében 1739-ben.
* Tábor. A főúttal párhuzamos [[Wagram-magaslat]]on áll a [[12. század]]i királyi vár maradványa, egy lakótorony romja. Itt élt az utolsó [[Árpád-ház]]i király özvegye is a [[14. század]] elején. A [[kuruc]] háborúk idején a vár volt az ''Öreg Sánc'', azaz a [[Fertő]]t a [[Duna|Dunával]] összekötő védelmi vonal déli hídfője, mely ellen is állt a kuruc ostromoknak.
131 512

szerkesztés