„Őrihodos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
33. sor:
|szöveg pozíciója = left
|községtérkép = Karte Hodos si.png
|weboldal = www.hodos.si
}}
'''Őrihodos''' ([[szlovén nyelv|szlovénul]] ''Hodoš'' [ˈxoːdoʃ], [[német nyelv|németül]] ''Hodosch'' [ˈhoːdɔʃ]) [[falu]] és községközpont [[Szlovénia|Szlovéniában]], a [[szlovéniai magyarok]] egyik, többségben lakott települése a [[Muravidék]] északi, [[őrség]]i részén, a [[Vendvidéki-dombság]] (''Goričko'') szlovén tájegységban, a [[Pomurska]] szlovén közigazgatási régióban.
== Fekvése ==
[[Muraszombat]]tól és [[Körmend]]től 30 [[kilométer]]re, a [[Magyarország|magyar]]-[[Szlovénia|szlovén]] [[országhatár|határ]] szlovén oldalán, [[Bajánsenye|Bajánsenyétől]] nyugatra, a Nagy-Kerkába ömlő Dolinci- (Dolányi-) patak bal partján fekszik.
== A község (járás) települései ==
A [[község]]hez Őrihodoson kívül még [[Kapornak]] (''Krplivnik'') tartozik.
== Nevének eredete ==
A község neve első hallásra víznévnek tűnik (hódban gazdag folyóvíz), azonban erre semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Ilyen nevű patak ma sincs a környéken. Elgondolkoztató azonban, hogy szomszédos [[Dolány]] falut első írásos említésekor 1331-ben ''"Sancto Nicolao de Hudusfeu"'', (azaz Hodosfő-Szentmiklós) néven említik. Ebből a Hodosfő viszont egyértelműen pataknévre látszik utalni. Felmerül tehát, hogy a Dolányi-patak eredeti neve lehetett Hódos és a pataknak a Nagy-Kerkába ömlésénél fekvő Őrihódos neve a patakról lett Hódos.
Más vélemények szerint neve inkább ősi szláv személynévből származik, mégpedig az 1138-ból és 1329-ből is adatolt „Hodus” személynévből ered. Nevének írása ezért rövid „o”-val történik. A szlovén név már a magyarból származik.
== Története ==
Őrihódos a múltban az [[Őrség]] része volt, ahol a magyar [[honfoglalás]]t követően a csatlakozott népekből szervezett határőrök éltek. Legnagyobb településeik a [[Goričko]] északkeleti részében, a [[Kerka]] patak völgyében, illetve Hodos térségében voltak. Hodos környékének terepbejárásai során, 1991 tavaszán a térségben több halmot fedeztek fel. Két halom a falu végén, a helybéliek által Kőhegy néven ismert részen található.
A település első közvetett írásos említése [[1331]]-ből származik, amikor a szomszédos Dolány falu még a magyar Hodosfőszentmiklós (''Sancto Nicolao de Hudusfeu'') alakban szerepel és határában magyar patakneveket jegyeztek fel. Első, minden kétséget kizáró írásos említése [[1452]]-ből származik ''"Hodos in districtu Ewrseg"'' (Hodos az Őrségi Kerületben) alakban. [[1453]]-ban és [[1472]]-ben is ''"Hodos"'' néven említik a korabeli forások.
Hodos az Őrség részeként az akkori [[Németújvár]] (''Güssing'') mindenkori birtokosának uralma alá tartozott. A középkori források a települést, kizárólag birtokadományozások és hitbizományok kapcsán említik. A [[16. század]] közepe táján jelentek meg az Őrségre jellemző fazekasok, a települést élénk kézműves- és kereskedelmi tevékenység jellemezte.
[[13. század]]i [[római katolikusok|római katolikus]] templomának romjait a [[19. század]]ban hordták szét. [[evangélikusok|Evangélikus]] temploma [[1826]]-ban leégett, [[1839]]-ben építették újjá.
Vályi András szerint ''" HODOS. Elegyes magyar falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Múra vizéhez nem meszsze, határja szoross, és földgye is sovány."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''" Hodos, magyar falu, Vas vmegyében, az ugynevezett Őrségen, 5 kath., 237 evang., 44 ref. lak. Evang. anyaekklézsia, és oskola. Az ide való kath. parochia a kerczaival köttetett össze, minthogy temploma elpusztult. Határa sovány és erdős. F. u. gr. Batthyáni Károly és több földesurak. Ut. p. Lövő."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
69. sor:
2002-ben 251 lakosa volt. ([[Kapornak]]kal együtt 356 lakosából 161 [[szlovének|szlovén]] és 159 [[magyarok|magyar]] volt.) A község, mióta önállósult, jelentős fejlődésnek indult.A volt határőrlaktanya átalakításával ifjúsági központ létesült. Polgármestere [[Orbán Lajos]], aki nagyon jó kapcsolatot alakított ki a szomszédos [[magyarország]]i községekkel: [[Őriszentpéter]]rel, [[Bajánsenye|Bajánsenyével]], [[Kercaszomor]]ral és [[Szalafő]]vel, valamint a [[szlovákia]]i [[Nemeshódos|Hodos]] (''Vydrany''), és a magyarországi [[Sand]] testvér-községekkel. A községben 114 évvel ezelőtt alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, ami a vidék egyik legrégibb egyesülete. „Őrség” néven színjátszó csoport és énekkar is működik. Labdarugó egyesülete is a vidék legjobbjai közé tartozik. Óvodája, valamint Népkönyvtára már több mint négy évtizede működik.
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Kardos János sírja.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Kardos János sírja a régi
* A hodosi víztározó és tanösvény
* Az [[evangélikus]] templom
* Az ifjúsági központ – az egykori hodosi laktanya
* A dolányi út mellett lévő kút
* Kardos János síremléke a hodosi régi temetőben
== Híres emberek ==
* [[Kotsmar Mihály]] író
* [[Berke Balázs]] költő, író
84. sor:
* [[Kardos János]] író, költő, műfordító
== Jegyzetek ==
<references/>
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.hodos.si/?lang=hun Őrihodos község hivatalos oldala] {{hu}}
* [http://www.geopedia.si/#T13_L410_F10115922_s13_b4_vF Őrihodos Szlovénia térképén]
{{Muravidék települései}}
95. sor:
{{DEFAULTSORT:O~rihodos}}
[[Kategória:Muravidék települései]]
| |||