„Perlak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
20. sor:
| szöveg pozíciója =
}}
'''Perlak''' ([[horvát nyelv|horvátul]] ''Prelog'') [[város]] és [[község]] [[Horvátország]]ban, [[Muraköz megye|Muraköz megyében]].
 
== Fekvése ==
[[Csáktornya|Csáktornyától]] 15  km-re keletre a [[Dráva]] bal partján fekszik. Perlak mellett a községhez tartoznak [[Csehlaka]], [[Drávaegyház]], [[Drávafüred]], [[Drávasiklós]], [[Henisfalva]], [[Ligetvár]] és [[Ottok]] falvak.
 
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a [[bronzkor]]ban és a [[vaskor]]ban is éltek emberek. A rómaiak az [[1. század]]ban foglalták el ezt a vidéket. A [[3. század]]ban villa rustica épületegyüttes állt itt.
 
A [[13. század]]ban a Muraközben főként német királyi hospesek telepedtek le, akiknek a kézművesség és kereskedelem fellendítése volt a feladata. Perlakot [[1264]]-ben említik először a Rátold nembeli Roland horvát bán oklevelében ''"Prelak"'' alakban. Az oklevél keltének napja december hatodika ma a város ünnepnapja. [[1334]]-ben a zágrábi püspökség oklevele megemlíti a Muraköz 11 egyházközsége között a perlakit is. A település [[1461]]-ben ''"Perlak"'', [[1478]]-ban ''"Prilakh"'' néven szerepel oklevélben. [[1480]]-ban [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] táborozott itt seregével. Ekkor már oppidumként, azaz mezővárosként említik. Révje a Ludbregi, majd a Bitovecz családé volt. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref>
 
A település akkor lett kereskedelmi központ, amikor [[1546]]-ban a Zrínyi család tulajdonába került. Amikor [[1671]]-ben [[Zrínyi Péter]]t felségárulásért kivégezték sokan elmenekültek tartva az idegen hadak pusztításától. [[1716]]-tól a lakosság száma újra növekedni kezdett és a növekedés folyamatos volt a 20. század közepéig. Egy [[1750]]-es útleírás szerint Perlak nagy és népes város, forgalmas utcákkal és sok kis szalmatetős faházzal. Ebben az időben a régió legfejlettebb kézműves központja volt. A [[18. század]] közepén már iskolája is működött. [[1761]]-ben felépült a barokk Szent Jakab templom is. A 18. században két fontos gazdasági esemény történt a településen. Az első a királyi só raktár, a másik a selyemgyár alapítása, mely a Muraköz első jelentős ipari üzeme volt és [[1848]]-ig működött. [[1786]]-ban az első népszámlálás során Perlakon 1729 lakost számláltak. Csáktornyán ugyanekkor csak 1048 lakos élt. A [[19. század]] közepére Perlak a Muraköz legjelentősebb települése lett, a lakosság, a kézművesek, a céhek és az üzletek számát tekintve is a Muraköz kereskedelmi és gazdasági központja.
 
Vályi András szerint ''" PERLAK. Prelok. Elegyes horvát Mezőváros Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Horvát Országnak széle felé, sóház is van benne, határja a’ természetnek szép javaival bővelkedik, első osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
A város fejlődése azonban a 19. század második felében érthetetlenül megtorpant, a vasútvonal elkerülte, ezért távol esett a [[Budapest]]et [[Fiume|Fiuméval]] összekötő kereskedelmi útvonaltól. Ez az ipari termelés visszaeséséhez vezetett. Az első bank [[1873]]-ban nyílt meg és a század végére a lakosság száma 4000 körül volt. [[1905]]-ben megalapították a pelaki takarékpénztárat.
 
A [[20. század]] elején is folytatódott a visszaesés, a város elveszítette korábbi közigazgatási hatáskörét. [[1910]]-ben 4518 lakosából 3754 horvát, és 713 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zala vármegye]] [[Perlaki járás]]ának székhelye volt. [[1918]]-ban a [[Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]]hoz, majd [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]] tartozott. [[1941]] és [[1945]] között visszakerült [[Magyarország]]hoz. [[1990]]-ben a független [[Horvátország]] része lett. [[1997]]-ben újra városi rangot nyert. [[2001]]-ben Lakosainak száma 4288, a hozzá tartozó településekkel 7871 lakosából 7738 [[horvátok|horvát]] volt. Ma a lakosság több mint 50%-a az iparból, 23 %-a kereskedelemből és vendéglátásból, 18 %-a mezőgazdaságból él. A városban bíróság, iskola, sport és tűzoltó egyesületek, rendőrség működik. A város folyamatosan bővül és fejlődik.
 
== Nevezetességei ==
[[idősebb Szent Jakab|Szent Jakab]] tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma [[1758]] és [[1761]] között épült [[barokk stílus]]ban. Építői stájer mesterek voltak. A főoltár Koeniger grazi szobrászművész munkája. Két mellékoltára Szent József és Nepomuki Szent János tiszteletére van szentelve, a 19. században készültek neogótikus stílusban.
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.prelog.hr/ Perlak város hivatalos oldala]
 
== Jegyzetek ==
<references/>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Perlak