„Répcevis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
2. sor:
| név = Répcevis
| kép = Répcevis- rk Szt András templom kálváriával.jpg
| képaláírás = A [[Szent András]] templom a kálváriával
| címer = HUN Répcevis COA.jpg
| régió = Nyugat-Dunántúl
18. sor:
'''Répcevis''' ([[német nyelv|németül]] ''Heils'') [[község]] [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron megyében]], a [[Sopron–Fertődi kistérség]]ben található.
== Fekvése ==
[[Kőszeg]] közelében, [[Zsira]], [[Szakony]], [[Peresznye]] és a magyar–[[Ausztria|osztrák]] határ között, a [[Kisalföld]] és az [[Alpokalja]] találkozásánál fekszik. Megközelíthető a [[Sopron]] – Kőszeg autóbusz járattal. Régebben elérhető volt vonattal is, de [[1974]]-ben a [[Sárvár–Répcevis-vasútvonal]] megszűnt.
Éghajlata mérsékelt, az [[Alpok]] közelsége miatt csapadékosabb és kissé hűvösebb az országos átlagnál, de a csapadék eloszlása igen változó.
== Története ==
[[Kép:A Répce folyó Répcevisnél.jpg|265px|left|thumb|A Répce]]
Répcevisen a régészeti ásatások során került elő két lakóverem, amiket [[Nováki Gyula]] régész tárt fel a volt téglagyári agyagveremben. Az egyik a korai [[vaskor]]ból, K.re. 800-500 közötti időkből származik. Egyszerű, földbe vájt gödör, középen nyílt tűzhely maradványa, felette nyeregtető lehetett, de ez teljesen elpusztult már. Benne edénytöredékek és állatcsontok voltak. A lelet a hallstatti kultúrához köthető, ekkor illír nyelven beszélő népek lakhattak itt, akiket Kr. e. 400 táján a [[kelták]] szorítottak ki a vidékről. A másik lakóverem ettől 100 méternyire volt, jóval fiatalabb időkből, az [[avarok|avar]]-[[szláv népek|szláv]] korból, a Kr. u. 750-950 körül építették. A ház alaprajza tisztán látható, alaprajza négyszög, északi sarkában majdnem teljesen ép búbos kemence, mellette keskeny, hosszúkás tüzelőpad, hol nyílt tűzön főztek. A ház másik sarkában kis négyszögletes, sárral kitapasztott verem volt, amelyben az élelmet tartottak. Megtalálták a tető elszenesedett gerendáit is, amelyek a ház pusztulásakor dőlhettek le.
A Vis névről is arra következtethetünk, hogy a település már a honfoglalás előtt létezett. A „Vis” szó szláv eredetű, magyarul „felső”-t je-lent. Vis első említése [[1225]]-ben történt. [[1370]]-ben az oklevélben Káptalanvis és Nemesvis már külön szerepelt.''' Nemesvis''' nemesi családok birtokában volt. '''Káptalanvis''' földesura az egész úrbéri korszakon keresztül a győri káptalan. Az egyes kisgazdaságok területe eléggé kicsi volt. [[1767]]-ben kiadják a hegytörvényt a káptalanvisi szőlőkre. [[1879]]-ben újabb hegytörvényt adnak ki. Itt a szőlősben az időjárás védőszentjeinek, [[Szent János és Pál]] ókeresztény vértanúknak szobra áll, a szőlősgazdák különösen jégverés ellen kérték közbenjárásukat. 1738 körül a szűkös telki állomány kiterjesztésére megindult némi erdőirtás.
A község [[1848]]. október 11-én 4 órán át a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] egyik csatájának színhelye volt. A magyarok elől menekülő horvátok – akik a környéket fosztogatták, házaikat felgyújtották –, a határban táboroztak. A magyar huszárok és tüzérek rajtuk ütöttek. A 4 órás harcban a horvátok 80-90 katonát veszítettek, majd [[Kőszeg]] irányába menekültek. A harcban 2 magyar huszár és 1 honvédtüzér esett el. A honvédtüzér Devich János volt, a község temetőjében nyugszik. A visi ütközet 50. évfordulóján, [[1898]]. október 11-én emlékművet állított a község. A csatából visszamaradt ágyúgolyók a templom külső falában hirdetik a szabadságharc emlékét.
1860-70-ben nagy szárazság volt. [[1863]]-ban a [[Répce]] tökéletesen kiszáradt, több mint 8 hétig egy csepp víz sem volt benne. [[1879]]-ben a gyakori esőzés következtében viszont a Répce úgy megáradt, hogy elöntötte a község határát. Ez [[1900]]-ban megismétlődött. Az árvíz oly nagy volt, hogy az új árok hídjait magával sodorta. Az árvizek miatt a 19. században [[Locsmánd]]tól (Lutzmannsburg) a Répce medréből elágazva új árkot létesítettek a Répce árvizeinek megakadályozására.
[[Kép:Répcevis Házsor szélkakassal.jpg|265px|left|thumb|Házsor szélkakassal]]
Az elemi iskola [[1790]]-ben épült. 1832-34-ben a felhőszakadások következtében nagy tömegű víz tört be az épületbe és elárasztotta a tantermeket, ezért 1935-re felépült az új emeletes iskola két szolgálati lakással, ekkor került az épületre Szent Imre szobra. Ebben az időszakban Daloskör, Levente és Önkéntes Tűzoltó Egyesület , Polgári Lövészegylet és Gazdakör is működött a faluban. Répcevis '''Káptalanvis''' és '''Nemesvis''' egyesítésével jött létre [[1928]]-ban.
38. sor:
1953-ban új műutat, 1956-ban új hidat, 1964-ben orvosi rendelőt, várótermet és 150 személyes művelődési otthont építettek. 1963 tavaszán bezárták a téglagyárat, pedig korszerűtlensége ellenére is jövedelmezően működöt, és 50-60 környékbeli embernek biztosított munkalehetőséget, továbbá a gyártáshoz nagy mennyi-ségű és jó minőségű alapanyag állt helyben rendelkezésre. Helyette kénőrlő üzemet alakítottak ki, ahol egészségtelen körülmények között 28-an dolgozhattak, és ezt a létszámot is tovább csökkentették. Ma a Kén Vegyipari Termelő és Kereskedelmi Kft. a tulajdonosa.
1965-ben újabb [[árvíz]] pusztított a településen.
Répcevis a határ közelsége miatt nem fejlődött igazán, ezért a lakosság száma az 1930-as adatokhoz képest közel a felére csökkent: 1930-ban 848 fő, 1990-ben 416 fő. A faluban van villany és vezetékes ivóvíz, működik vegyesbolt, és TÜZÉP-telep. A postahivatal 2003-ban bezárt, mobilposta-szolgáltatás működik a településen. A régi iskolaépületben Idősek Klubja is van. A peresznyei római katolikus plébánia filiája, Szakony és Gyalóka mellett.
== Nevezetességei ==
* Műemlék jellegű az egyhajós, egytornyos, sokszorosan átalakított barokk rk. Szent András plébánia-templom. A 17. század végén épült Rózsafüzér Királynéja kápolna, a Nepomuki Szent János kápolna és a templom körüli sírkövek (Rimanóczy Boldizsár sírköve 1730-ból, a Farkas család sírköve 1754-ből, a Csébi család sírköve és Konkoly László klasszicista sírköve 1822-ből).
== Forrás ==
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Torma Margit irásából átdolgozva.
== Hivatkozások ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat}}
{{Győr-Moson-Sopron megye helységei}}
<!--* [ Répcevis Önkormányzatának honlapja]
<!--* [ Répcevis a Vendégvárón]-->
* [http://repcevisplebania.freeiz.com Répcevis - Szent András plébánia honlapja]
* [http://repcevisplebania.freeiz.com/repcevis_tortenete.php Répcevis története]
* [http://repcevisplebania.freeiz.com/repcevis_templom_tortenet.php Répcevis templomának története]
* [http://repcevisplebania.freeiz.com/repcevis_csata_1848.php 1848-as csata Répcevisen]
* [http://repcevis.network.hu/ Répcevis kluboldala]
* [http://nemethtamas.freeiz.com/tea-novella.php Németh Tamás - Répcevis, PPKE-BTK - Tea-novellái]
[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései|Repcevis]]
| |||