„Rivne” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: sr:Ровно; kozmetikai változtatások |
a kisebb formai javítások |
||
13. sor:
| hosszúsági fok = 26
| hosszúsági ívperc = 13
| weboldal = www.city-adm.rv.ua
}}
'''Rivne''' ([[ukrán ábécé|ukránul]]: ''Рівне;'' [[lengyel nyelv|lengyelül]]: ''Równe;'' [[orosz ábécé|oroszul]]: ''Ровно,'' magyar átírással ''Rovno)'' város [[Ukrajna]] nyugati részén, a [[Rivnei terület]] és a [[Rivnei járás]] közigazgatási központja. Az ''Usztje-folyó'' (A ''Horiny'' bal oldali mellékága) partján fekszik, a ''Rivnei-dombvidék''en [[Kijev]]től 320
== Történelem ==
25. sor:
[[1873]]-ban épült meg a vasút (a Kijev-[[Breszt]] vonalon). 1881-ben és 1891-ben tűzvész pusztított, [[1897]]-ben 24,8 ezer lakosa volt. A századfordulón a főként zsidó lakosságú városban [[gyufa]]- és cukorgyár is működött. [[1905]] decemberében a város dolgozói 9 napos sztrájkkal támogatták a forradalmat. [[1918]]. január 1-jén alakult meg a városban a Rovnói Vörös Gárda ''V.I. Kikvidze'' vezetésével, mely később végigharcolta az egész polgárháborút. [[Fájl:Rivne6.JPG|thumb|200px|Az Osztrovszkij-színház]]
[[1918]]-ban a németek kezére került, majd 1919. április-májusában rövid ideig az ''Ukrán Népköztársaság'' kormányának székhelye volt. Ezután a bolsevikok, majd a lengyelek kezére került. 1920 nyarán különösen heves harcok dúltak ''Bugyonnij'' lovashadserege és a lengyelek, valamint ''Petljura'' hadai között, ekkor esett el itt a polgárháború híres alakja, a szerb ''Oleko Dundics''.
A rigai egyezmény értelmében [[Lengyelország]]hoz csatolták 1921-ben és 1939-ig a ''Volhíniai vajdaság''hoz tartozott. 1930-ban a lengyel rendőrség letartóztatta a helyi ukrán értelmiség vezetőit. 1939-ben 42 ezer lakosa volt.
1939 szeptemberében a Szovjetunióhoz csatolták, majd decemberben területi székhellyé vált. [[1941]]. [[június 28.|június 28-án]] a németek kezére került, akik itt rendezték be a megszállt Ukrajna (U''krajna Főkormányzóság'') és ''Koch'' birodalmi biztos székhelyét, itt nyomtatták a [[szovjet rubel]]t 1942-ben felváltó ''karbovanyec''-bankjegyeket is. A város zsidó lakosságát (a teljes lakosság felét, mintegy 23 ezer embert) a közeli ''Szoszenki-erdő''ben gyilkolták le 1941. november 6-8. között. Az életben maradtakat (5 ezer lakost) gettóba zárták, majd 1942 júliusában [[Kosztopil]]ben őket is likvidálták. A németek ellen az [[SZKP]] illegálisan működő területi bizottságának (melynek élén ''V.A. Begma'' állt) irányításával számos szabotázsakciót követtek el. A Vörös Hadsereg [[1944]]. [[február 2.|február 2-án]] foglalta vissza a várost.
[[Fájl:Rivne2.JPG|thumb|200px|A területi tanács épülete]]
33. sor:
== Gazdaság ==
A város a második világháború után vált sokoldalú ipari központtá. Sokoldalú gépipar (traktoralkatrészek gyártása, villamosgépgyár, szerszámgépgyár), vegyipari kombinát (nitrogénműtrágya-, kémsavgyártás), textilipar (lenkombinát), élelmiszeripar (konzervgyártás, tejfeldolgozás, húskombinát, tésztagyár). Bútorgyártás, építőanyagipar.
Rivnén keresztülhalad a [[Lviv]]et (205
Rivne egyben fontos kulturális központ is, pedagógiai intézete, számos technikuma van, színház, filharmónia és honismereti múzeum is működik Rivnében. [[Fájl:Rivne9.JPG|thumb|200px|A 2001-ben épült új katedrális]]
== Nevezetességek ==
* ''Uszpenszka-templom'' (1756) eredetileg fából építették, a város legrégibb műemléke. Az 1881-es tűzvész után nyerte el mai alakját.
* Az eredetileg [[Klevany]]ban működő gimnázium klasszicista épülete [[1839]]-ben épült.
* ''Nyikolaj Kuznyecov'' partizánvezérnek, a Szovjetunió hősének emlékműve (1961) eredetileg a Városi Tanács épülete előtt állt, ahonnan 1994-ben került mai helyére. A ház falán, ahol az ellenálló szervezet működött, emléktábla áll.
* A [[második világháború]] áldozatainak (1968) és az elesett katonáknak (1975) is van itt emlékműve. A Nagy Honvédő Háború hősi emlékműve 1948-ban épült.
* A város alatt kiterjedt alagútrendszer húzódik [http://relatio.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=765&Itemid=26].
* ''Oleko Dundics'' síremléke (1959) a Sevcsenko-parkban található.
* ''Új katedrális''a a Kijevi-úton [[2001]]-ben épült.
* A ''Szvjato-Voszkreszenszkij-templom'' [[1890]]-ben épült.
== Híres rivneiek ==
* ''Dan Ben-Amoc'' (1924–1989) – izraeli író itt született ''Moszja Tejlimzejger'' néven.
* ''[[Szerhij Honcsar]]'' (1970) – ukrán kerékpárversenyző itt született.
* ''[[Vlagyimir Korolenko]]'' (1853–1921) – orosz író a rovnói gimnáziumban tanult 1867–1871 között.
* [[Jurij Lucenko]] (1964) – ukrán politikus (2005–2006 között, majd 2007-től belügyminiszter) itt született.
* ''Nohem Stif'' (1879–1933) – nyelvtudós itt született.
| |||