„Stridóvár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: war:Štrigova |
a kisebb formai javítások |
||
20. sor:
'''Stridóvár''' (más néven ''Sztrigó'', [[horvát nyelv|horvátul]] ''Štrigova'', [[latin nyelv|latilul]] ''Stridonium'') [[falu]] és községközpont [[Horvátország]]ban [[Muraköz megye|Muraköz megyében]].
== Fekvése ==
[[Csáktornya|Csáktornyától]] 17
== Története ==
Stridóvár területéről a római korból számos lelet került elő. Sokak által elfogadott feltételezés szerint a helyén állt a római korban Stridon városa, melyet [[Szent Jeromos]] szülőhelyének tartanak.
Területén állott egykor ''Sztrigó (Trigau)'' vára, melyet valószínűleg a Hahót nembeli Arnold nádor építtetett és először [[1270]]-ben említik, mint a fia birtokát. [[1328]]-ban [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] szerezte vissza az osztrák hercegektől, majd a Lackfiaké és a Cilleieké volt.
[[1290]]-ben itt látta vendégül a Hatót nembeli Arnold Velencei Andrást, a későbbi [[III. András]] királyt, majd elfogva kiszolgáltatta Albert osztrák hercegek. Hunyadi Mátyás [[1477]]-ben Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. [[1540]]-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd [[1546]]-ban [[I. Ferdinánd]] király adományából a Zrínyieké lett. A vár egy török támadás következtében pusztult el, felszíni nyoma nem maradt.
A települést és egyházát [[1334]]-ben az egyházi vizitáció említi először, egyházi és gazdasági központ volt. Mint Szent Jeromos feltételezett szülőhelye már a Cilleiek korában zarándokhely volt. Középkori templomát is ők építtették, melyet [[1447]]-ben [[V. Miklós pápa]] búcsújáróhellyé nyilvánított. A kegyhelyet [[1644]]-ben vették át a pálosok Zrínyi Pétertől, akinek vezetése mellett nagy virágzásnak indult, amiben forrásának gyógyító hatása is közrejátszott. A [[17. század]]ban felépült a Szent Mária Magdolna plébániatemplom, [[1738]] és [[1749]] között pedig a mai Szent Jeromos templom.
Miután Zrínyi Pétert [[1671]]-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. [[1715]]-ben [[III. Károly]] a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király [[1719]]-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. [[1791]]-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint ''" STRIDO. Stridonia. Horvát Mezőváros Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mura, és Dráva vizek között, Csáktornyához 1 3/4 órányira, ’s némellyek szerént Sz. Hieronimusnak születése helye; határja jó termésű, vagyonnyai külömbfélék, borai jelesek."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
A településnek [[1910]]-ben 433, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zala vármegye]] [[Csáktornyai járásához]] tartozott. [[2001]]-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 3221 lakosából 3029 horvát volt.
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Dvorac Banfi, Štrigova - južna strana.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Bánffy-kastély]]
[[Fájl:Dvorac Tkalec, Štrigova - jugoistok.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Tkalec-kastély]]
* Szent Jeromos tiszteletére szentelt templomát, mely a falu szélén emelkedő dombon áll még a Cilleiek építtették a [[15. század]]ban. Ez valószínűleg még fából épült, de a török Bécs elleni hadjárata során lerombolta, majd 1738-ban tűzvész áldozata lett. A mai templom [[1738]] és [[1749]] között épült [[barokk stílus]]ban, mellé a pálosok kolostort építettek. [[1752]]-ben kórussal bővítették, harangtornyait [[1761]]-ben építették. Falfestményeit a [[18. század]] kiváló freskófestője Ivan Ranger festette. Restaurálása során a bejárati ajtó fölött és a homlokzati falfelületeken is középkori freskókat találtak.
* A Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt plébániatemplom a [[17. század]]ban épült.
* A Bánffy-kastély elődjét [[1373]]-ban építette az Alsólendvai Bánffy család. Mai formájában nagyrészt a 18. században épült barokk stílusban, amikor kényelmes palotává építették át. Fűződik hozzá egy monda is Mátyás király és a gyönyörű Bánffy grófkisasszony szerelméről. A kastély egykoron híres volt gazdag berendezéséről és művészeti gyűjteményéről. Később a Festetics család tulajdonában volt, majd a csáktornyai Fernetović család vásárolta meg, később az Agromeđimurje mezőgazdasági vállalaté volt, ma a Žižek család tulajdona.
* A Tkalec-kastély a 18. század közepén épült késő barokk stílusban. Eredetileg a stridóvári pálosok nyári pihenőházának épült. A 19. század közepén a Zichy család vásárolta meg, akik a szőlőtermesztéshez szükséges feldolgozó tevékenységre használták. Ma egy vállalkozó tulajdona, aki berendezéseit felújította. Óriási szőlőprésébe az [[1858]]-as évszám van belevésve.
* A Fodroczy-Dunay-kastély ma romokban áll. Biedermayer klasszicista stílusban épült, négyoszlopos bejárattal, utcai homlokzatán félköríves ajtókkal és ablakokkal.
* A település központjában áll az 1913-ban épített régi iskola épülete, mely a maga korában a [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] egyik legmodernebb ilyen intézménye volt. Ma az Állami Levéltár tulajdona.
== Jegyzetek ==
<references/>
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.tic-strigova.hr/ A helyi turisztikai hivatal honlapja]
* [http://www.ik-ranger.net/czvet_szveteh/007.php A Szent Jeromos templom bemutatása]
* [http://www.emedjimurje.hr/Opcina-Strigova Stridóvár a Muraköz információs portálján]
* [http://www.bucsujaras.hu/sztrido/index.html Stridóvár mint búcsújáróhely]
* [http://free-ck.t-com.hr/stridon/Povijest.html Stridóvár rövid története és nevezetességei]
* [http://www.medjimurska-zupanija.hr/index.php?option=com_content&view=category&id=159&Itemid=184 Stridóvár Muraköz megye honlapján]
* [http://www.os-strigova.skole.hr/ A helyi alapiskola honlapja]
* [http://www.nk-sloga.com/ Az NK Sloga Štrigova labdarúgóklub honlapja]
* [http://www.dav.hr/index.php A Varasdi Levéltár honlapja]
[[Kategória:Muraköz települései|Strido~va~r]]
| |||