„Szenttamás (Szerbia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Dátumkékítés és dátumtoldalékolás javítása |
a kisebb formai javítások |
||
3. sor:
'''Szenttamás''' (másképpen ''Bácsszenttamás'', [[szerb nyelv|szerbül]] ''Србобран / Srbobran'', [[német nyelv|németül]] ''Thomasberg'') város [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság]]ban, a [[Dél-bácskai körzet]]ben. A 20. század kiemelkedő magyar prózaírójának, [[Gion Nándor]]nak szülővárosa.
== Fekvése ==
[[Óbecse|Óbecsétől]] 22 km-re délnyugatra fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik:
* [[Nádalja]] ''(Nadalj)''
* [[Turja]] ''(Turija)''
== Nevének eredete ==
Magyar nevét [[Szent Tamás apostol]]nak szentelt középkori monostoráról kapta. A magyarból átvett ''Sentomaš'' helyett [[1922]]-ben a [[szerb nyelv]]ben a ''Srbobran'' (= szerbvédő) nevet kapta, amely az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-ik évi harcokra]] emlékeztet.
== Története ==
[[Fájl:Szentt2.jpg|jobbra|bélyegkép|150px|Az ortodox szerb templom]]
Első írásos említése [[1338]]-ból való ''Sentomas'' néven. A település névadója az a [[Szent Tamás apostol]] tiszteletére szentelt kolostor volt, mely a középkori településsel együtt valószínűleg a török harcokban pusztult el. A török veszély elmúltával a [[18. század]]ban szerbekkel és magyarokkal telepítették újra. [[1848]]. [[július 14.|július 14-én]] a délvidéki magyar hadsereg sikertelen támadást intézett a szerbek itteni erőssége ellen, majd augusztusban a második, és a [[szeptember 21.|szeptember 21-ei]] harmadik ostrom is sikertelen maradt. [[1849]]. [[április 3.|április 3-án]] [[Perczel Mór|Perczelnek]] sikerült bevennie. [[1910]]-ben 14 335 lakosából 7808 szerb, 6031 magyar, 430 német volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bács-Bodrog vármegye]] [[Óbecsei járásához]] tartozott.
[[1918]]-ban a [[Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]], majd [[Jugoszlávia]] része lett. [[1941]]-ben visszacsatolták [[Magyarország]]hoz. A [[szerbek|szerb]] partizánok [[1944]]-ben foglalták el. Az ezt követő szerb megtorlásnak kb. 2000 helyi [[magyarok|magyar]] lakos esett áldozatul.
Lakói zömében ma is a [[mezőgazdaság]]ból élnek.
== Népesség ==
'''Szenttamás községnek''' '''2002-ben 17855 lakosa volt'''. Ebből '''11963 szerb''' (67%), '''3920 magyar''' (22%) és 1972 más nemzetiségű.
'''Magának Szenttamás városának'''
* 1991-ben 12798 lakosa volt.
Ebből: 6852 szerb (53,7%), 4397 magyar (34,4%), 885 jugoszláv (6,9%), 144 cigány, 119 horvát, 118 montenegrói, 35 macedón, 21 bolgár, 21 ukrán, 19 ruszin, 17 német, 11 muzulmán, 7 szlovén, 6 albán, 5 szlovák, 4 bunyevác, 3 cseh, 1 orosz, 1 román, 29 egyéb, 87 ismeretlen, 8 nem nyilatkozott, 8 régió.
* 2002-ben 13091 lakosa volt.
Ebből 7838 szerb (59,9%), 3715 magyar (28,4%), 396 jugoszláv, 245 cigány, 134 horvát, 118 montenegrói, 26 macedón, 24 ukrán, 21 muzulmán, 18 ruszin, 14 német, 13 albán, 12 szlovák, 10 szlovén, 8 román, 6 bolgár, 3 orosz, 2 bosnyák, 2 bunyevác, 1 cseh, 10 egyéb, 274 nem nyilatkozott, 115 régió, 86 ismeretlen.
== Képtár ==
<center><gallery>
Kép:Szenttamás-agrár termékek boltja.jpg|Agrár termékek árudája
39. sor:
</gallery></center>
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.vojvodina.com/gradovi/srbobran/ Hivatalos honlap]
* [http://vajdasag.rs/Szenttamás Szenttamás története]
| |||