„Orvosi diagnózis” változatai közötti eltérés

A '''diagnózis''' az [[orvos]], vagy ilyen joggal rendelkező intézmény által kiadott egészségügyi‑jogi érvényű felelős nyilatkozat a paciens egészségi állapotáról.<ref>[http://www.idegen-szavak.hu/keres/diagn%C3%B3zis idegen szavak szótára]</ref> Az orvosi diagnózist vizsgálat előzi meg. Ennek eredményeként, a hivatalos ''betegségek listájából''<ref>[http://www.eski.hu/new3/adatok/kodok/BNO_torzs.htm Diagnózis törzsadat lista]</ref>, a nemzetközi nevén is elfogadott formában nevezi meg a [[betegség]]et. A diagnózis kialakítását megelőző vizsgálat során a kórelőzményeket, tüneteket és az esetlegesen házilag alkalmazott módszereket és reakciókat is rögzítik. Az orvos a kórelőzmények tünetek figyelembevételével eldönti, hogy milyen további vizsgálatokra van szükség. A betegség diagnosztizálása az orvosi hierarchiában évszázadok alatt kialakult rendszerben történik. Az orvos csak a saját szakmai kompetenciájához tartozó betegséget állapíthatja meg. A betegségek azonosítására a „[[Betegségek nemzetközi osztályozása]]” (BNO) elnevezéssel egy speciális azonosító rendszert vezettek be. A diagnózisnak tartalmaznia kell ezt az azonosítót. Amennyiben a diagnózis felállításához az alapvizsgálatok eredményeként nem szűkíthető egyetlen betegségre a vizsgálat eredménye, [[differenciáldiagnózis]]ra van szükség.

Görög eredetű összetett szó. A részek jelentése „átfogó ismeret”, orvosi értelemben a fordítása „kórisme”<ref>[http://www.pirula.net/mszotar/d.htm Orvosi szótár]</ref>. Említik a szó fordítási értelmeként a „megkülönböztető ítélet” kifejezést, amely a differenciáldiagnózis asszociációja miatt a gyakorlatban nem használatos.