Főmenü megnyitása

Módosítások

a
kisebb formai javítások
'''Tereske''' [[község]] [[Nógrád megye|Nógrád megyében]], a [[Rétsági kistérség]]ben.
 
== Fekvése ==
Nógrád megyében a [[2-es főút (Magyarország)|2-es számú főút]]vonal [[Rétság]] után szakaszáról, egy 1  km-es bekötő úton érhető el.
 
== Története ==
'''Tereske''' (-monostor, Tót-) [[Árpád-kor]]i település. Nevét [[1219]]-ben említette először oklevél '''Triskai''' néven.
 
Tereskének már a [[tatárjárás]] idejében is voltak lakosai. Erről tanuskodik az altemplommal és eredeti freskókkal rendelkező román kori templom is.
 
Az [[Árpád-kor]]ban már [[monostor]] is állt itt, melynek [[apát]]ja [[1219]]-ben perelte a [[Heves vármegye|Heves vármegyében]] lévő poroszlai ([[Poroszló (település)|Poroszló]]) apátot és kegyurát 20 M miatt.
 
A monostoros hely mellett Vadkerttel határosan terült el '''Tóttereske''' falu, melynek 5 és fél ekényi, a [[nógrádi vár]] alá tartozó földjét [[1255]]-ben Sdelyn (Edelyn) fia Jób eladta a Vadkerten birtokos [[esztergomi érsek]]nek.
[[2001]]-ben a település lakosságának 93 %-a [[Magyarok|magyar]], 7 %-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
 
== Műemlékei ==
=== Római katolikus templom ===
Tereske [[bencés]] apátsága és [[romanika|román]] temploma a [[11. század|11]]-[[12. század]]ban épült. Az északi falon látható [[Szent László legenda]] falképsorának utolsó négy képe a [[13. század]]ban, a felvonulás és ütközet a 14. század végén készült. [[1467]]-ben még lakták a kolostort, ezután elnéptelenedett. [[I. Mátyás|Mátyás]] [[1490]]-ben Bajoni Istvánnak adományozta, aki átépíttette a templomot. Valószínűleg ekkor helyezték el a pasztofóriumot (szentségtartó)is. A [[16. század]] során belső bélésfalat emeltek, majd 1720 után [[barokk]] átépítés következett.
[[Fájl:Tereske templom belsoe .jpg|250px|bélyegkép|balra|Templombelső]]
[[Fájl:Tereske Sz laszlo legendaja falfestmeny.jpg|250px|bélyegkép|balra|Tereske, Szent László legendája, falfreskó-részlet]]
[[Fájl:TereskeSztLaszlo.JPG|250px|bélyegkép|balra|Részlet a tereskei [[Szent László]] legendából, egy észak-magyarországi tájakat bemutató kiállítási füzetből.]]
A mai templom [[Keletelés|keletelt]], [[Hajó (építészet)|egyhajós]], homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később [[barokk stílus]]úra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő [[gótika|gótikus]] ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a [[középkor]]i kolostor és torony alapfalai láthatók.
 
=== Volt Frideczky kúria ===
{{bővebben|Frideczky-kúria}}
[[Fájl:Tereske - House.jpg|bélyegkép|jobbra|250px| Frideczky (Barcza)-kúria]]
A kúria a [[Frideczky család]]nak épült [[18. század]]ban, [[barokk]] stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület kerti homlokzatát, mely előtt [[portikusz]] is áll, [[1830]]-ban alakították át. A portikuszt szélein két-két téglából falazott oszlop támasztja, felette lesarkított, [[Timpanon|háromszögű oromzat]] áll. A főbejárat is innen nyílik, az előcsarnokhoz korábban kocsifelhajtó vezetett, ezt később lépcsőkkel helyettesítették. A homlokzatokat fejezetes falpillérek, vízszintes szemöldökpárkányok díszítik. Kontyolt nyeregtető fedi, a bejárati traktus boltozott. A portikusz két oldalán kőkeretes pinceajtók helyezkednek el a magas lábazatban. A teljes épület alatt boltozott, téglapadozatú pince helyezkedik el. Parkja gondozatlan, az utca vonalán lándzsás vaskerítés húzódik.
 
==== Lásd még ====
 
* [[Frideczky Lajos]]
 
=== Volt Huszár kastély ===
{{bővebben|Huszár-kastély (Tereske)}}
A kastélyt a Huszár család építtette [[klasszicista]] stílusban, [[1848]]-ban. A főépület téglalap alaprajzú, földszintes. Utcai homlokzatán középrizalit, a kert felé négy oszlopos, kocsifelhajtós portikusz helyezkedik el, mindkettő [[timpanon]]nal van lezárva. A homlokzatot egyszerű fejezettel formált falpillérek tagolják. Az épület középfolyosós, belső előcsarnokos elrendezésű. A két oldalszárny különböző méretű, a bal oldali a terep lejtése miatt dél felől emeletes kialakítású. Homlokzatuk két-két féloszloppal díszített. A főépülethez négy-négy oszloppal tartott, eredetileg nyitott nyaktaggal kapcsolódnak. Ezeket újabban elfalazták, kis toldalékok is épültek. Új, magas kazánkéményével a műemlék összképét teljesen elrontották. Jelenleg a helyi nyolcosztályos általános iskola működik az épületben.
 
=== A Római katolikus templom és a volt Huszár kastély műemléki környezete ===
[[Fájl:Tereske oltar.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Tereske, oltár, barokk díszítéssel]]
[[Fájl:Tereske oltar kozelrol.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Tereske, oltár, középkori falfreskóval]]
A terület határa keleten a templomtelek vonala a plébánia telkéig, ahol nyugat felé fordul a Kossuth utcai telkek, majd a kúria parkjának végében. Nyugat és észak felől körülöleli a kastélyparkot, majd a takarékszövetkezettől északra elhaladva visszatér a Kossuth út északi beépítési vonalához.
 
A műemléki környezet a Huszár kastély és park, az értékes Római katolikus templom és kolostorrom, a Frideczky kúria és majorság, valamint a köztük lévő néhány fésűs beépítésű lakóház faluképet meghatározó együttesét van hivatva védeni. A kúria parkja elhanyagolt, kerítése romos, a majorsági épületeket részben lebontották, helyükre új, modern családi házak épültek.
 
=== Temetőkert ===
A temetőkertet a templomtól keletre találjuk. Kettéosztottsága szokatlan. Ez azt jelenti, hogy egyik felében a falusiak, a másikban a birtokos családok temetkeztek. Az elmúlt negyven évben sem szűnt meg ez a megosztottság.
 
A tereskei temetőkert eredetileg szépen tervezett, fákkal, bokrokkal telepített volt. A meglévő fák igényes kialakításáról tanúskodnak. Ezt a megállapítást igazolja a méretes fák egész sora, a 150 &nbsp;cm törzskerületű [[szomorú bükk]], a két [[vérbükk]], a pirosvirágú [[galagonya]], a [[lucfenyő]], az amári [[palósfa]], az [[aranyvessző]] szép bokrai és a [[vörösmogyoró]]k. Volt egy olyan elképzelés, hogy a megyéből összegyűjtik és megőrzik a régi fejfákat, erre még nem került sor.
 
== Lásd még ==
* [[Szent László legenda]]
* [[Székelyderzs]]
* [[Bögöz]]
* [[Zsigra]]
* [[Türje]]
* [[Bántornya]]
* [[Ócsa]]
* [[Vizsoly]]
 
== Források ==
* [[Györffy György]]: Nógrádvármegye
 
== Irodalom ==
* Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
* Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
* Henszlmann, I. (1876): ''Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése'', (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
* Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
* László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=757 Légifotók Tereskéről]
* [http://www.teresketo.hu/ Tereskei horgásztó]
131 512

szerkesztés