„Veliki Preszlav” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (Bot: következő hozzáadása: war:Preslav)
a (kisebb formai javítások)
<!--[[Fájl:http://en.wikipedia.org/wiki/Kép:Preslav-chariot.jpg|bélyegkép|jobbra|Arany lemezek mely Nagy Sándort ábrázolják egy égbe emelkedő 2 griff által húzott kocsiban]]
[[Fájl:http://www.museum-preslav.com/engl/images/ogurlica.jpg|bélyegkép|jobbra|Nyaklánc 13 email díszítésű arany lemezzel és 7 függő medailonnal (a középsőn Szűz Mária képe látható)]]-->
'''Veliki Preszlav''' ([[bolgár nyelv|bolgárul]]: Велики Преслав) város észak-kelet Bulgáriában, [[Sumen]] tartományban. [[2005]] szeptemberi adatok szerint, valamivel több mint 10 ezer lakosa van.
 
[[I. Simeon bolgár cár]] ([[893]]-[[927]]) alatt lett az [[Bulgária történelme#Első Bolgár Állam (632-1018)|1. bolgár állam]] fővárosa, egészen [[972]]-ig, amikor is a bizánci seregek elfoglalták. Eredetileg egy ókori település helyén lévő szláv helység volt. Simeon uralkodása alatt keresztény erődített nagyvárossá nőtte ki magát korakeresztény bazilikával ([[5. század]]), palota-komplexummal, iskolával ([[893]]-ban másodikként alapították, az elsőt [[Pliszka|Pliszkában]] [[886]]-ban), vízvezetékhálózattal, kereskedelmi és kézműves központtal.
 
Régészeti kutatása [[1897]]-ben V. Zlatarszki által kezdődött meg, melyet később F. Uszpenski és K. Skorpil ([[1905]]), K. Mijatev és J. Gospodinov ([[1927]]-[[1928]]) folytattak. Szisztematikus feltárása [[1945]] óta folyik, olyan jeles bolgár szakértők vezetésével mint N. Mavrodinov, V. Mavrodinova, I. Zsandova, Szt. Sztancsev, T. Totev, D. Ovcsarov és mások.
A lelőhelyen már [[1906]]-ban múzeum létesült, mely a helyi tanító [[Jordan Goszpodinov]] és K. [[Skorpil]] (a [[Preszlavi Régészeti Társaság]] alapítója) fáradozásainak volt köszönhető.
 
== A kincsek ==
 
{{bővebben|Preslavi kincsek}}
 
A kincsleletet [[1978]]-ban a Castana szőlőskertben találták, 3 &nbsp;km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme ([[VII. Konstantin bizánci császár|VII. (Bíborbanszületett) Konstantin]] [[913]]/[[945]]-[[959]], [[II. Rómanosz bizánci császár|II. Rómanosz]] [[959]]-[[963]]) került elő. A legértékesebb leleteket [[969]] vagy [[972]] környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a [[Kijevi Rusz]], majd [[Bizánc]] szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak.
 
Többféle technikát alkalmaztak az női ékszerkészítők, többek közt [[filigrán]] díszítést, [[granuláció]]t, [[gyöngyberakás]]t, [[trébelés]]t, zománcozást ([[email]]).
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.museum-preslav.com/ National Historical-Archaelogical Museum “Veliki Preslav“]
 
== Forrás ==
 
* Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie
 
== Lásd még ==
* [[Kliment Ohridszki]]
 
{{DEFAULTSORT:Preslav}}
131 512

szerkesztés