„Vidin” változatai közötti eltérés

| [[km²]]

|

| (+359)

|

| [[Népesség]]<br />&nbsp;- Teljes ([[2005]])<br />&nbsp;- [[Népsűrűség]]

|Bulgária

A város helyén a Kr. e. 3. században ''Dunonia'' kelta település állt. Az 1. százdaban a római hódítás után a ''Bononia'' nevet kapta. A rómaiak határerődöt építettek itt, a túlparti barbár betörések ellen. Az erődítményt 444-ben [[Attila (hun uralkodó)|Attila]] hadai lerombolták, majd a 6. században [[I. Justinianus bizánci császár]] újjáépíttette. 626-ban az avarok foglalták el, majd szlávok telepedtek le. A szlávok ''Badin'' illetve ''Bdin'' nevet adták a településnek, innen származik a mai név. A 7. században a szlávokat a bolgár-törökök váltották fel.

Vidin a 10. – 14. században kiemelt szerepet játszott a régió belső viszályaiban. 1186-ban [[I. Iván Aszen bolgár cár|I. Iván Aszen]] elvette a bizánciaktól, 1260-1264 között [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralta. 1367-ben rövid ideig [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] uralma alatt állt. 1388-ban [[Iván Szracimir bolgár cár|Iván Szracimir cár]] behódolt a törököknek. Ettől kezdve a vidini vár a törökök északra tartó hadjáratainak fontos bázisa lett.

A 18. században a város osztrák kézre került, ekkor korszerűsítették a védelmi rendszert.