Főmenü megnyitása

Módosítások

30 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
kisebb formai javítások
|weboldal = www.vyhne.sk
}}
'''Vihnyepeszerény''' ([[1891]]-ig három falu ''Vihnye'', ''Vihnyefürdő'' és ''Peszerény'', {{ny-sk|Vyhne}}, {{ny-de|Eisenbach}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Garamszentkereszti járás]]ban.
 
== Fekvése ==
[[Selmecbánya|Selmecbányától]] 12  km-re északnyugatra fekszik.
 
== Története ==
A község területén már az i. e. 2. és 3. században itt élt germán népek is bányásztak vasércet. [[II. András magyar király|II. András]] király a [[13. század]] elején szász bányászokat telepített ide, akik az Eisenbach nevet adták településüknek, melynek gyógyforrásai is ismertek voltak már ekkor.
 
Vihnyét [[1326]]-ban ''"Vyhine, Vyhinie"'' néven említik először, amikor Léva várának kapitánya szolgálónépeket telepített le itt. A falu [[Léva]] várának uradalmához tartozott. [[1388]]-ban történt említésekor a saskői uradalomhoz tartozott. [[1536]]-ban a Dóczy és a Zobonay család, valamint Selmecbánya városa a birtokosai. [[1601]]-ben újra a saskői uradalom része, később a bányakamaráé. A településnek arany,ezüst és vasbányái voltak. 1536-ban 12 portáig adózott. 1601-ben malma és 48 háza volt. [[1720]]-ban 35 adózója volt, közülük 16 munkás, 7 kézműves és 3 bányász. Vihnye 38 °C-os gyógyforrásairól volt ismert, melyet már [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] és [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] is felkeresett.
[[1828]]-ban 133 házában 934 lakos élt. A [[18. század]] elején a bányakamara a bányászok részére gyógyászati központot alapított itt. [[1819]]-ben vasgyárat, később sörfőzdét építettek a településen. Lakói közül sokan mészégetéssel, malomkő gyártásával is foglalkoztak.
 
Pereszény első írásos említése [[1519]]-ben „Perezen” alakban történt. Saskő várának uradalmához tartozott, később a bányakamara tulajdona. 1720-ban malma, kocsmája és 18 adózója volt. 1828-ban 80 házában 548 lakos élt.
Vihnyét, Vihnyefürdőt és Peszerényt 1891-ben egyesítették, majd 1914-ben a Vihnye nevet kapta.
 
Vályi András szerint ''" VICHNYE. Vichnovani, Eisenbach. Tót falu Bars Várm. földes Ura Selmecz B. Városa, lakosai katolikusok, fekszik Selmecz Városához nem meszsze, ’s fördője nevezetesíti; határja sovány, de vagyonnyaikat jól eladhattyák, fájok, legelőjök elég van."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''" Vichnye, (Eisenbach), Bars m. tót falu, ut. p. Selmecztől nyugotra 1 1/2 mfd., 914 kath., 20 evang. lak. Kathol. paroch. templom. Arany- és ezüst-bányák. Híres vasas meleg fördő a helységtől 1/2 órányira. Az idevaló fő forrás melegsége 32 fok R. szerint. E viz erősíti az elgyengült testet; használ a belrészek dugulásaiban, vérfolyásokban, s minden nedvtől eredt betegségekben. A fördőépületben van 44 szoba. Vidékét a fördőnek gyönyörü erdők, szép gyümölcsösök igen bájolóvá teszik; különösen nézésre méltó a fördőtől mintegy 200 ölnyire egy halmon elterülő gyümölcsöskert, árnyékos sétahelyeivel, barlangjaival, s egy jéghideg forrásvizzel. A kert tetejéről beláthatni Vichnye, Peszerin falukat, s ezen egész vidéket, mellyben erdők, gyümölcsösök, rétek, ligetek, szántóföldek egymást kellemesen váltják fel. Birja a helységet Selmecz városa."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
[[2001]]-ben 1391 lakosából 1366 szlovák volt.
 
== A fürdő története ==
A település melegvízű forrásai már a 13. században is ismertek voltak. [[Ipolyi Arnold]] megemlíti, hogy régen „Szénási hévíznek” nevezték őket. A víz magas vastartalma az itteni vasérc lelőhelyekkel volt összefüggésben. A 14. századtól a 16. századig a források és a fürdő a gazdag besztercebányai család a Rösselek tulajdonát képezték. A fürdő ebben az időben több, egyszerűen berendezett fürdőházból állt. Az 1550-es években a fürdő területét Schaler Kvirin szerezte meg, aki a fürdőházakat [[1563]]-ban egy testvérpárnak, Öder Vitusnak és Lőrincnek adta. Ezután birtokosa Besztercebánya városa, mely a fürdő tulajdonát egészen [[1917]]-ig megtartotta. A [[17. század]] végére érte el a vihnyei fürdő a szélesebb körű ismertséget, amely a 17. és 18. század folyamán sokat fejlődött és Közép-Európa egyik legismertebb fürdője lett. [[1747]]-ben a fürdő épületei a faluval együtt leégtek. A városnak új épületeket kellett emelnie. A [[19. század]] elején József nádor is itt gyógyíttatta magát feleségével együtt. Később híres vendégei közé tartozott Jókai Mór is. Az 1870-es években a régi lehasznált fürdőépületeket újjáépítették, megépült a felső park, a promenád és a környék sétányai. Az 1880-as években új fürdőház épült és az úthálózat elérte a 20 &nbsp;km-t. 1917-ben a fürdőt dr. Ungár Kálmán selmeci ügyvéd vásárolta meg. A fürdőélet a gazdasági világválság idején indult hanyatlásnak. 1940 február 8-án a területén zsidó deportáló tábort nyitottak, mely 1942-től munkatáborként működött. 1944. szeptember 21-én szlovák partizánok lerombolták. Maradványait a háború után sörfőzde építéséhez használták fel, a többi épületéből sokat ledózeroltak és már nem építették újjá.
==Gazdaság==
Itt működik a Steiger sörgyár.
 
==Nevezetességei Gazdaság ==
Itt működik a Steiger sörgyár.
*Római katolikus temploma [[1776]]-ban épült barokk stílusban.
*A plébánia a 18. század közepén épült barokk-klasszicista stílusban.
*A sörgyár épülete a korábbi, az 1670-es években épített kolostorépület átalakításával [[1895]]-ben épült.
*Az öntöde 1835-ben épült.
*Fürdőépületek a 19. századból.
*A község határában 13 hektár területen elterülő '''kőtenger'''.
 
== Nevezetességei ==
==Személyek==
* Római katolikus temploma [[1776]]-ban épült barokk stílusban.
*Itt született [[1951]]. [[december 12]]-én [[Peter Šalkovský]] koraközépkorral és szlávokkal foglalkozó régész
* A plébánia a 18. század közepén épült barokk-klasszicista stílusban.
* A sörgyár épülete a korábbi, az 1670-es években épített kolostorépület átalakításával [[1895]]-ben épült.
* Az öntöde 1835-ben épült.
* Fürdőépületek a 19. századból.
* A község határában 13 hektár területen elterülő '''kőtenger'''.
 
== Személyek ==
==Külső hivatkozások==
* Itt született [[1951]]. [[december 12]]-én [[Peter Šalkovský]] koraközépkorral és szlávokkal foglalkozó régész
*[http://www.vyhne.sk Vihnyepereszény honlapja]
*[http://www.e-obce.sk/obec/vyhne/vyhne.html E-obce.sk]
*[http://obce.info/?make=mapa&id=4006&obec=516&pl=obcesk Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-445311&pos_y=-1251860&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Vyhne%2C%20%8Eiar%20nad%20Hronom Vihnyepereszény Szlovákia térképén]
 
== Külső hivatkozások ==
==Jegyzetek==
* [http://www.vyhne.sk Vihnyepereszény honlapja]
* [http://www.e-obce.sk/obec/vyhne/vyhne.html E-obce.sk]
* [http://obce.info/?make=mapa&id=4006&obec=516&pl=obcesk Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-445311&pos_y=-1251860&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Vyhne%2C%20%8Eiar%20nad%20Hronom Vihnyepereszény Szlovákia térképén]
 
== Jegyzetek ==
<references/>
 
131 512

szerkesztés