„Vihnye” változatai közötti eltérés

'''Vihnyepeszerény''' ([[1891]]-ig három falu ''Vihnye'', ''Vihnyefürdő'' és ''Peszerény'', {{ny-sk|Vyhne}}, {{ny-de|Eisenbach}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Garamszentkereszti járás]]ban.

== Fekvése ==

[[Selmecbánya|Selmecbányától]] 12  km-re északnyugatra fekszik.

== Története ==

Vihnyét [[1326]]-ban ''"Vyhine, Vyhinie"'' néven említik először, amikor Léva várának kapitánya szolgálónépeket telepített le itt. A falu [[Léva]] várának uradalmához tartozott. [[1388]]-ban történt említésekor a saskői uradalomhoz tartozott. [[1536]]-ban a Dóczy és a Zobonay család, valamint Selmecbánya városa a birtokosai. [[1601]]-ben újra a saskői uradalom része, később a bányakamaráé. A településnek arany,ezüst és vasbányái voltak. 1536-ban 12 portáig adózott. 1601-ben malma és 48 háza volt. [[1720]]-ban 35 adózója volt, közülük 16 munkás, 7 kézműves és 3 bányász. Vihnye 38 °C-os gyógyforrásairól volt ismert, melyet már [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] és [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] is felkeresett.

[[1828]]-ban 133 házában 934 lakos élt. A [[18. század]] elején a bányakamara a bányászok részére gyógyászati központot alapított itt. [[1819]]-ben vasgyárat, később sörfőzdét építettek a településen. Lakói közül sokan mészégetéssel, malomkő gyártásával is foglalkoztak.

Vályi András szerint ''" VICHNYE. Vichnovani, Eisenbach. Tót falu Bars Várm. földes Ura Selmecz B. Városa, lakosai katolikusok, fekszik Selmecz Városához nem meszsze, ’s fördője nevezetesíti; határja sovány, de vagyonnyaikat jól eladhattyák, fájok, legelőjök elég van."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

== A fürdő története ==

A település melegvízű forrásai már a 13. században is ismertek voltak. [[Ipolyi Arnold]] megemlíti, hogy régen „Szénási hévíznek” nevezték őket. A víz magas vastartalma az itteni vasérc lelőhelyekkel volt összefüggésben. A 14. századtól a 16. századig a források és a fürdő a gazdag besztercebányai család a Rösselek tulajdonát képezték. A fürdő ebben az időben több, egyszerűen berendezett fürdőházból állt. Az 1550-es években a fürdő területét Schaler Kvirin szerezte meg, aki a fürdőházakat [[1563]]-ban egy testvérpárnak, Öder Vitusnak és Lőrincnek adta. Ezután birtokosa Besztercebánya városa, mely a fürdő tulajdonát egészen [[1917]]-ig megtartotta. A [[17. század]] végére érte el a vihnyei fürdő a szélesebb körű ismertséget, amely a 17. és 18. század folyamán sokat fejlődött és Közép-Európa egyik legismertebb fürdője lett. [[1747]]-ben a fürdő épületei a faluval együtt leégtek. A városnak új épületeket kellett emelnie. A [[19. század]] elején József nádor is itt gyógyíttatta magát feleségével együtt. Később híres vendégei közé tartozott Jókai Mór is. Az 1870-es években a régi lehasznált fürdőépületeket újjáépítették, megépült a felső park, a promenád és a környék sétányai. Az 1880-as években új fürdőház épült és az úthálózat elérte a 20 &nbsp;km-t. 1917-ben a fürdőt dr. Ungár Kálmán selmeci ügyvéd vásárolta meg. A fürdőélet a gazdasági világválság idején indult hanyatlásnak. 1940 február 8-án a területén zsidó deportáló tábort nyitottak, mely 1942-től munkatáborként működött. 1944. szeptember 21-én szlovák partizánok lerombolták. Maradványait a háború után sörfőzde építéséhez használták fel, a többi épületéből sokat ledózeroltak és már nem építették újjá.

==Nevezetességei Gazdaság ==