Wikipédia

„Spontán maghasadás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
további fordítás
fordítás befejezése
3. sor:
Spontán maghasadás az [[urán]] és a tórium esetén is bekövetkezik, de csak a radioaktív bomlások nagyon kis részében, és ezért általában elhanyagolható <!--except for the exact considerations of branching ratios when determining the activity of a sample containing these elements-->. A spontán maghasadás létrejöttének matematikai feltétele közelítőleg:
:<math>\hbox{Z}^2/\hbox{A}\ge45.</math>{{Citation needed|date=July 2009}}
ahol Z a [[rendszám (kémia)|rendszám]] és A a [[tömegszám]] (például 235 az U-235 esetén például 235).
 
Mint ahogy a név is jelzi, a spontán maghasadás eredménye ugyanaz, mint az indukált maghasadásé[[maghasadás]]é. A különbség az, hogy a spontán maghasadás – a radioaktivitás más formáihoz hasonlóan – a kvantummechanikai [[alagúteffektus]] révén következik be, anélkül, hogy az atommag neutronnal vagy más részecskével ütközne, mint ahogy az az indukált bomlásnál történik. Mint minden maghasadásnál, a spontán maghasadásnál is neutronok keletkeznek, ezért ha kritikus tömegű anyag van jelen, akkor a spontán maghasadás láncreakciót indíthat el. Azok a radioizotópok, amelyeknél a spontán maghasadás aránya nem elhanyagolható, neutronforrásként is használhatók; erre a célra gyakran alkalmazzák a [[kalifornium]]-252-t ([[felezési idő|felezési ideje]] 2,645 év, a spontán maghasadás aránya 3,09%). A neutronsugárzás felhasználható repülőtéri csomagellenőrzésnél rejtett robbanóanyagok kimutatására, az építő- és útépítőiparban a talaj nedvességtartalmának mérésére, silókban tárolt anyagok nedvességtartalmának meghatározására és más egyéb célokra.
 
Feltételezve, hogy a hasadások során a spontán maghasadásra képes atommagok száma csak elhanyagolható mértékben csökken, [[Poisson folyamat]]ról van szó: nagyon kisrövid időtartamokat tekintve a spontán maghasadás valószínűsége arányos az időtartam hosszával.
 
Az urán-238 spontán hasadása során keletkező hasadási termékek lefékeződésük közben roncsolják az urántartalmú ásványok kristályszerkezetét. Ezek a ''hasadási nyomok'' felhasználhatók radiometrikus kormeghatározásra<!-- (fission track dating)-->.
The spontaneous fission of [[uranium-238]] leaves trails of damage in uranium-bearing minerals as the fission fragments recoil through the [[crystal structure]]. These trails, or ''fission tracks'', provide the basis for the [[radiometric dating]] technique known as [[fission track dating]].
 
==Spontán maghasadások aránya==
32. sor:
| {{chem|235|U}}
| 7,04{{e|8}} év
| 7,0{{e|-11−11}}
| 1,86
| 1,0{{e|-5−5}}
|-
| {{chem|238|U}}
| 4,47{{e|9}} év
| 5,4{{e|-7−7}}
| 2,07
| 0,0136
44. sor:
| {{chem|239|Pu}}
| 2,41{{e|4}}év
| 4,4{{e|-12−12}}
| 2,16
| 2,2{{e|-2−2}}
|-
| {{chem|240|Pu}}
| 6569 év
| 5,0{{e|-8−8}}
| 2,21
| 920
56. sor:
| {{chem|252|Cf}}
| 2,638 év
| 3,09{{e|-2−2}}
| 3,73
| 2,3{{e|12}}
63. sor:
A gyakorlatban a {{chem|239|Pu}} mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű {{chem|240|Pu}}-et, mivel előállítása során a {{chem|239|Pu}} hajlamos egy további neutront elnyelni. A {{chem|240|Pu}} nagy spontán maghasadási gyakorisága miatt nem kívánt szennyezőnek minősül. A fegyver minőségű plutónium {{chem|240|Pu}}-tartalma nem haladja meg a 7,0%-ot.
 
A ritkán használt ágyú típusú [[atombomba|atombombánál]] van egy körülbelül egy ezredmásodperces kritikus időtartam, amíg a kritikus tömeg létrejön, ezalatt maghasadásnak csak kis valószínűséggel szabad bekövetkeznie. Emiatt az ilyen típusú bombához csak {{chem|235|U}} használható. Csaknem minden más atombombában valamilyen implóziós módszert használnak.
 
Sokkal gyorsabban végbemehet spontán maghasadás, ha az atommag szuperdeformált állapotba kerül.
 
== History Felfedezése==
Az elsőként felfedezett maghasadási folyamat a neutronok hatására bekövetkező hasadás volt. Mivel a [[kozmikus sugárzás]] is kelt neutronokat, nehéz volt különbséget tenni az indukált és a spontán maghasadások között. A kozmikus sugárzás jól leárnyékolható nagy rétegvastagságú kőzettel vagy vízzel. A spontán maghasadást 1940-ben [[Georgy Flyorov]] és [[Konstantin Petrzhak]] szovjet fizikusok azonosították<ref>{{cite journal |author=G. Scharff-Goldhaber and G. S. Klaiber |year=1946 |month= |title=Spontaneous Emission of Neutrons from Uranium |journal=Phys. Rev. |volume=70 |issue=3-4 |pages=229–229 |doi=10.1103/PhysRev.70.229.2 |url=http://prola.aps.org/abstract/PR/v70/i3-4/p229_2|accessdate=2009-04-21}}</ref><ref>[http://www.nato.int/acad/fellow/94-96/sutyagin/01-02.htm Igor Sutyagin: The role of nuclear weapons and its possible future missions]</ref>. A [[moszkvai metró]] Dinamo állomásán, 60 méterrel a földfelszín alatt vizsgáltak uránt.<ref>[http://n-t.ru/ri/ps/pb092.htm K. Petrzhak: HowHogyan thefedezték spontaneousfel fissiona wasspontán discoveredhasadást] (in Russianoroszul)</ref>
 
==Fordítás==
{{Fordítás|en|Spontaneous fission|oldid=378744100|n=a|4=angol}}
 
==Hivatkozások==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Spontán_maghasadás”