Anatóliában született 1485 körül. 12Tizenkét évesen felkeltette egy tengerészkapitány érdeklődését, aki magával vitte [[Kairó]]ba. Itt kezdett tanulni, majd támogatója halála után [[Alexandria|Alexandriába]] ment. Egy bárkára szegődött, ahol hamarosan jó navigátor és tüzér hírében állt. Felszerelt egy saját hajót, amellyel [[Velencei Köztársaság|Velence]] égei-tengeri kereskedőit fosztogatta. [[1520]]-ban találkozott a hírhedt kalóz Barbarossával, aki elvitte [[Isztambul]]ba. Tizenkét gálya kapitánya lett. [[1526]]-ban először vezetett támadást szárazföldi célpont, Capo Passero erődje ellen. Ettől kezdve folyamatosan fosztogatja [[Nápolyi Királyság|Nápoly]] és [[Szicília]] partvidékét. [[1533]]. májusában két velencei gályát zsákmányolt. [[1538]]-ban Barbarossa oldalán első ízben csap össze Andrea Doria [[genovai Köztársaság|genovai]] származású spanyol admirálissal az [[albánia]]i Préveza öblében. [[Iráklio|Candia]] kifosztása után az ottomán csapatokhoz csatlakozva 30 hajója alkotta a középső vonalat. A csatában sikerült elfognia Giambattista Dovizi parancsnok hajóját. Következő évben [[Vlona]] partjai előtt 5 velencei hajót süllyesztett el vagy ejtett foglyul, majd egy másik flotta bekerítette, ám megmenekült. Ekkor lett Djerba parancsnoka, mikor Szinán pasát a szultán kinevezte a Vörös-tengeri flotta parancsnokává. [[1540]]-ben vezetett először támadást [[Málta]] ellen, [[Gozo]] szigetén szállt partra, és 50 rabszolgával távozott. Doria 81 hajóval indult az üldözésére, menekülés közben végigfosztogatta [[Szardínia]] és [[Korzika]] partjait, hajóira majd ezer foglyot gyűjtött, ám a kör bezárult körülötte, és végül fogságba esett. [[Jean Parisot de la Valette]] [[johanniták|johannita]] lovag, Doria barátja [[Toulon]]ban meglátogatja, és tudtára hozza, hogy így bánnak a legyőzöttekkel. Egy [[genova]]i családhoz kerül rabszolgaként.
[[1544]]-ben nyeri vissza a szabadságát, amikor Doria kénytelen alkut kötni Barbarossával. Ettől kezdve különösen genovai birtokokat fosztott ki.
