„Turgut reisz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
[[1550]]-ben éppen a [[Tirrén-tenger]]en járt, amikor Mahdíja erődjét ostrom alá vette Andrea Doria és Claude de la Sengle johannita nagymester. Bár visszatért Afrikába, Mahdíja elesett, védőit nagyrészt lemészárolták, unokaöccsét váltságdíj fejében kapta vissza. Doria után indult, ám Djerba szigetén csapdába esett, és csak egy éjszaka ásatott csatornán át menekült meg Doria hajóitól. Erősítést kért a szultántól, aki az adriai hajóhad parancsnokává rendelte. Miután az Adrián fosztogatott, tavasszal megtámadta a szicíliai Augusta városát, ezután - az előző évi mahdíjai mészárlást megtorolni - partra szállt [[Malta|Maltán]], ám [[Birgu]] és [[Isla (Senglea)|Senglea]] erődítéseit látva egyelőre meghátrált. Gozo szigetére hajózott, és elfoglalta a [[Victoria (Rabat)|Citadellát]], Gozo szinte minden lakosát rabszolgasorba vetette. Innen Tripolihoz hajózott, és Szinán pasával együtt sikerült elfoglalnia a lovagoktól az erődöt.
 
[[1552]]-ben Nápolyhoz vonultak és sikerült megverniük egy itáliai flottát, majd [[1553]]-ban a szultán kinevezte Tripoli kormányzójává. 60 hajóval indult el Görögországból, és végigfosztotta Szicília, Szardínia és Itália partjait. A következő években folytatta rablóhadjáratait (Itália, Szardínia, [[Dubrovnik]], Liguria), majd [[1555]]-ben visszatért Isztambulba. A szultán kinevezte Tripoli pasájává. FolytattaMegerősítette a várost, majd folytatta a fosztogatást és a máltaiak üldözését. Rabolt a spanyol partokon, [[Menorca|Menorcán]], [[Amalfi]] és [[Sorrento]] környékén, legyőzött egy spanyol flottát 5000 foglyot ejtve, majd kalóz-búvóhellyé alakíttatta Djerba szigetét. Az elesett keresztények csontjaiból 25-30 láb magas gúlát rakatott, akiket csak 1848-ben temettek el végleg. [[1561]]-ben blokád alá vonta Nápolyt, majd megtámadta [[Oran]]t is, végül kifosztotta [[Granada]] és [[Malaga]] városait. [[1564]]-ben fosztogatóútjairól visszatérve megtámadta a gozoi Citadellát, de a lovagok visszaverték.
 
[[1565]]-ben késve csatlakozott a [[Málta történelme#A Nagy Ostrom (1565)|Máltát ostromló]] török hadhoz, ahol Musztafa pasa tisztelettel fogadta. Javasolta, hogy először foglalják el Gozót és a [[Mdina|régi várost]], ám Musztafa a Sant'Elmo erőd ágyúzásával bízta meg. Folytonos küzdelmet folytatott, hogy az erőd ne tudjon kommunikálni a többi várossal. Egy roham közben repesz találta el, és két nap múlva táborhelyén, a mai Dragut Pointnál meghalt. Holttestét visszavitték Tripoliba, ahol a Dragut Szeráj mecsetben temették el.
 
==Források==